"Nem hozta haza a szerepeit" - Bela Lugosi Jr.

Film

A papa a filmtörténet leghíresebb vérszívója volt, a fiú hollywoodi mogulokkal harcolt, hogy megörökölhesse apja arcmását. A Lugosi v. Universal Pictures a show-business híres pere volt, mely egy hollywoodi celebritytörvény, a California Celebrities Rights Act elfogadásához vezetett.

Magyar Narancs: Lugosi Béla Magyarországon ismert színházi színész volt, erről az időszakáról mesélt önnek?

Béla Jézusként - 1909

Béla Jézusként - 1909

 

Bela Lugosi Jr.: Szeretett az óhazáról, a színpadon töltött évekről diskurálni. Úgy mesélte, hogy amióta csak az eszét tudta, színész akart lenni. Ott téblábolt a színpadok körül, mindent eljátszott, csak hogy a deszkákat koptathassa. Hosszú évek kitartó munkájával csiszolgatta a technikáját - ezt sokszor emlegette, meg azt is, hogy a közelébe se menjek a filmiparnak, mert ott minden hatalom a producerek és ügynökök kezében van. Nem is mentem, ügyvédnek tanultam. De vegye figyelembe, hogy 56 éves volt, amikor megszülettem, szóval azért nálam volt értőbb közönsége is, akinek a régi történeteket mesélhette.

MN: Volt olyan, ami miatt keserű volt?

BL: Sokszor felemlegette, hogy bárcsak megadatott volna, hogy több vígjátékban szerepelhessen. Vágyott a romantikus szerepekre is. De örökre beskatulyázták mint horrorfilmsztárt.

false

MN: Greta Garbo mellett feltűnik a Ninocskában, de jelentősebb vígjátéki szerepei nem voltak...

BL: Ott volt Igor, Frankenstein púpos szolgálója, akit a Frankenstein fiában és a Frankenstein szellemében is eljátszott. Ezek, ha nem is mindig az alkotói szándék szerint, de komikusi alakítások. Persze az apám nem ilyenekre, hanem klasszikus komédiákra vágyott.

MN: Milyen volt az apja otthon?

BL: Szerencsére nem hozta haza a szerepeit, de gyakran tanúja voltam, ahogy tanulja őket. Apám sűrűn járt magyar társaságba. Minden vasárnap felkerekedtünk, és elmentünk a Los Angeles-i Magyar Házba, ahol más magyar családok is összegyűltek. Apám szerette a társaságot, szeretett viccelődni, de mire eljutott a csattanóig, rendszerint belezavarodott. Ilyenkor nagyon tudott magán nevetni. Pocsék viccmesélő volt, de remekül szórakozott ezen a fogyatékosságán.

Lugosi & Lugosi jr.

Lugosi & Lugosi jr.

 

MN: Ügyvédként beperelte a Drakulát gyártó Universal filmstúdiót. Mit vétettek?

BL: Az apám a Drakula című filmre szerződött a Universallal, de az nem szerepelt a szerződésben, hogy a stúdió üzleti célból korlátlanul használhatja a nevét és a képmását. Pedig ezt tették, mindenféle Drakula-árucikket, bábukat, maketteket, pólókat és posztereket dobtak a piacra. Még egyetemre jártam, amikor elindult a nagybani Lugosi-biznisz. Én viszont azt mondtam, hogy apám neve és képmása minket illet. A hatvanas években indítottam pert a filmstúdió ellen, több mint egy évtizedig harcoltam a jogainkért. Az ügy egészen a kaliforniai legfelsőbb bíróságig jutott. Vesztettem ugyan, de később sikerült elfogadtatni egy törvényt, melynek értelmében a sztárok neve és képmása igenis örökölhető. Ma már nálam van minden Lugosi Béla-jog, ha az apám képmásáról vagy a nevéről van szó.

MN: Lugosi Bélából ma mi van a piacon?

BL: Három különböző rockgitár. Számos figura. Egy nyerőgép. És egy képregény: a Bela Lugosi's Tales from the Grave (Lugosi Béla: mesék a sírból).

false

MN: A Lugosi-gitárok hogy festenek?

BL: Az egyiken A fehér zombi, a másikon a Drakula, a harmadikon a Lugosi Béla-képregények dizájnja szerepel.

false

MN: És a többi Universal-szörnyeteg? A Farkasembert alakító Lon Chaney Jr. és a Frankenstein szörnyetegeként híres Boris Karloff leszármazottai is hasonlóképp jártak el a papa örökségével?

BL: Miután a törvényt elfogadták, a Chaney és a Karloff család is hozzájutott a jogokhoz. Mindenki a maga bábuinak kovácsa.

MN: Mi van akkor, ha - mint például a Frankenstein Meets the Wolf Man című filmben - találkoznak a szörnyek? Ha szörnykollekciót dobnak piacra, a családok egyesülnek?

BL: Nem gond, barátok vagyunk. Együtt járjuk a bemutatókat, vásárokat. Ha cross-over van, megoldjuk.

Bela, Boris, Peter (Lorre)

Bela, Boris, Peter (Lorre)

 

MN: A legenda szerint Lugosi és Karloff híresen rosszban voltak...

BL: Tévedés. Híresen jóban voltak.

MN: Összejártak?

BL: Annyira azért nem voltak jóban.

Lugosi szerepében Martin Landau

Lugosi szerepében Martin Landau

 

MN: Tim Burton Ed Wood című filmjében a papája drogfüggő öregemberként jelenik meg, aki kedveli a kényelmes koporsókat.

BL: Apám emlékének megcsúfolása volt ez a film. De ebbe nem mennék bele.

MN: Ed Woodot ismerte személyesen?

BL: Igen, volt hozzá szerencsém. Micsoda figura volt! Burton filmje pont úgy ábrázolja, amilyen a valóságban is volt.

Ed Wood, az igazi

Ed Wood, az igazi

 

MN: Női ruhát hordott?

BL: Azt hiszem, be kell fejeznünk a beszélgetést.

false

MN: Lapunk nemrég azzal fordult az illetékesekhez, hogy legyen Budapesten Lugosi Béla utca. Sajnos a politikusokon elakadt az ügy. Támogatja?

BL: Hogyne. A család mindent megtesz, hogy Lugosi Béla emléke fennmaradjon. Csodálatos lenne, ha Budapesten is elismernék.

Kattintson ide és olvassa el, mit mond Andy Vajna, Mundruczó Kornél és a többiek; legyen-e utcája Lugosi Bélának vagy sem?

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.