Film

Bosszúállók: Ultron kora

  • - kg -
  • 2015. június 7.

Film

Mi tagadás, jóleső érzés volt az első Bosszúállókat dicsérni: nagyokat csettintettünk, hogy hát igen, így kell képregényfilmet csinálni, s örömmel nyugtáztuk, hogy van ember (Joss Whedon), aki képes ezt a telefonkönyvnyi figurát tisztessé­gesen összehozni. Nem lehettünk elég hálásak azért sem, hogy egy pillanatra Budapest is említve lett a nagy zúzásban, s lám, benne vagyunk a második részben is, ha nem is név szerint, de legalább lélekben: a megmentésre váró Sokovia tipikus balkáni kistérség, ahol a hegytetőn őrült vezér szövi megalomán terveit, míg a völgyben békésen megfér egymás mellett a Lada a Volvóval. Ennyit a Disney geopolitikai finomságairól. Különben a második rész tipikus business as usual termék, melyben a rutinos világmegmentők (ez a Marvel 11. filmje) újfent elmerengenek arról, hogy honnan jöttek és hová tartanak, s míg így tépelődnek, megmentenek néhány kis kedvencet és az emberiséget. A megkövetelt emelkedettségnek némileg keresztbe tesz, hogy mind Sokovia, mind a csodatévő vibránium sűrű felemlegetése inkább komikus, mintsem drámai hatást kelt, de ez alighanem helyi sajátosság. Ami viszont nem az, hogy pusztán gazdaságossági alapon (kiből lehet a legkevesebb bábut eladni) ki lehet sakkozni, kit áldoznak be ezúttal a dráma kedvéért. Mint tizenegyedik rész, az Ultron kora még így is átlagon felül van: legalább három olyan beállítása van, amit így még nem láthattunk más Marvel-filmekben. Távlatilag azonban nem Ultron, hanem az Unalom a fiúk-lányok legfenyegetőbb ellensége.

A Fórum Hungary filmje

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.