Magyar Narancs: A beszélgetésünk előtti napokban mutatta be a Maria Callas: Letters and Memoirs című filmjét a 72. San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál. Ez nem csak az első produceri munkája, de szerepel is a filmben, amely a 2019 novemberétől 2023 januárjáig előadott Callas-darabjának lenyomata. Miért akart filmet is csinálni Callas történetéből?
Monica Bellucci: Mint bárki más, elsősorban a dívát ismertem. A hihetetlenül tehetséges operaénekest meg az évtizedek próbáját kiálló munkásságot. Aztán „ráleltem” a leginkább féltve őrzött magánuniverzumára: a leveleire és emlékirataira, amelyek tele voltak érzelmekkel és sebezhetőséggel. Mindez annyira megérintett és meghatott, hogy úgy éreztem, színésznőként a világ elé kell tárnom. Megpróbáltam kapcsolatot teremteni az érzéseivel és gondolataival, de valójában ez csak egy gyönyörű trükk volt számomra.
MN: Mire gondol?
MB: Arra, hogy engem igazán a kettőssége érintett meg. Úgy értem, ő egy igazi díva volt, a La Divina, egy nagybetűs Donna, de arról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, hogy egy mélyen érző, egyszerű lelkiségű nő volt. Gyönyörű, elegáns asszonyként gondolunk rá, de irgalmatlanul nagy énekesi-előadói munka állt mögötte. Tudta, hogyan kell a legtöbbet kihozni a tehetségéből, de a szívét nem tudta irányítani. A szíve megzabolázhatatlan volt: ez vezetett a halálához, ezért volt annyira csodálatos, ezért volt olyan tiszta, őszinte és különleges.
MN: Pablo Larraín chilei rendező Maria címmel, Angelina Jolie főszereplésével készített játékfilmet az életéről, amely az önök filmjével nagyjából egy időben kezdte járni a világ rangosabb filmfesztiváljait.
MB: Igen, éppen erről van szó, hogy ez a nő még ma is számos különböző világlátású, hátterű és kultúrájú művészt, színésznőt inspirál! Marina Abramović is készített egy nagyszerű előadást róla, amelynek The Seven Deaths of Maria Callas a címe, és nemrég a londoni English National Opera is bemutatta. Aztán ott van Fanny Ardant, aki Zeffirelli Mindörökké Callas című filmjében játszotta el, de ennek már kicsivel több, mint húsz éve; öt-hat éve pedig készített egy előadást és filmet – A Maria Callas-sztorit – azzal a Tom Volffal, aki nemcsak a Maria Callas Endowment Fund elnöke, hanem a mi filmünk egyik rendezője. Mivel hozza és tartja lázban Callas ezeket a különböző generációkból származó alkotókat? Azzal, hogy a tehetségen túl van benne valami különleges. S a történelem egyik olyan különleges pillanatát képviseli, amikor a nők még nem lehettek olyan szabadok, mint ma.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
