vaklárma

Papok, fiúk és a többiek

Film

Olykor nem is az ítélet, hanem az odáig vezető út számít igazán (vagy hogy is mondaná ezt Móricka). 

Valaki el mert már menni annak a gondolatnak a végéig, hogy tulajdonképpen sosem az számított, hogy igazunk van-e, hanem az, hogy ebből mások mennyit hittek el? S ha az ember még vallási okokból sem számít végső elszámolásra, semmilyen felsőbb, objektív hatalom nem vizsgálja a valóságot, ilyeténképpen megehetjük az igazunkat. Ez esetben nem számít, hogy kik vagyunk valójában, csak az, hogy ebből mások mit és mennyit látnak, azt pedig zavarba ejtően könnyű befolyásolni. (Egy félhangokkal teletűzdelt aláfestő zenével vagy alulról felvett jelenettel például nyomban el lehet hitetni, hogy a gyilkost látjuk épp a vásznon, Sharon Stone-nak viszont egyetlen stratégiai lábmozdulat is elég volt, hogy elfeledtesse ugyanezt.) Kínos lenne belátni, hogy itt falba ütközik az individualizmus szabadságharca: hiába vagy az, aminek érzed magad, ha akként kezelnek, aminek hisznek. Az e kettő között tátongó szakadék talán még sosem volt akkora, mint napjainkban, amikor a véleményformálás a legnagyobb alakítója a világnak, a vád pedig a legélesebb fegyver. Csehovi lelkesedéssel sütik el a filmekben is, a bátrabbak akár saját magukra fogva.

Komoly kognitív disszonanciát okozott például A vadászat, amely már 2012-ben előre jelzett egy olyan világot – amelyre a #metoo mozgalom később ránevelt –, ahol nem hinni egy vádnak a bűnrészesség határát súrolja. Hisz’ nagyon nehéz ellenkezni egy gyerekkel, aki azt állítja, hogy a tanára molesztálta. De mi van akkor, ha a gyerek nem egy felnőttet, hanem egy másik gyereket vádol ugyanezzel? Az egyre táguló társadalmi progresszió magába omlása elkerülhetetlennek tűnik. Az október 31-én a mozikba kerülő Armand főszerepében egy anya áll, akit a leírás szerint behívnak egy elbeszélgetésre, mert a kisfiát barátja molesztálásával gyanúsítják, ám – a trailerből ítélve – az iskola részéről eléggé eldöntöttnek tűnik a kérdés, mire a vita elkezdődne. A dráma, mint számos más „iskolás film” az utóbbi időben, nyilván rávilágít majd a kialakult rendszerünk korlátaira, amelyekkel még úgy is dühítő lesz szembenézni, hogy Renate Reinsve vonzó „szomszédlány arca” vezet majd minket végig rajta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.