Csak azért se hegedű (CD-ROM a romákról)

  • V. Cs.
  • 1996. november 7.

Film

A Kurt Lewin Alapítvány és a Négy Kéz Stúdió egyéves munkával elkészítette a magyarországi romákat bemutató interaktív multimediális CD-ROM-ot. Nyilvános bemutatója november 8-án lesz Budapesten, a C3-ban.

Úgy kezdődött, hogy Ligeti György szerkesztő, a Kurt Lewin Alapítvány elnöke látott egyszer egy CD-ROM-ot Picasso Guernica című képéről. Miután pedig gimnáziumi tanárként meg "emberként" is naponta szembesült a romákkal szembeni - egyre szaporodó - előítéletekkel, eszébe jutott, hogy miért ne lehetne róluk is csinálni egy ilyen CD-t. Vagy jobbat. Ligeti - mint a Narancsnak elmondta - meg van győződve arról, hogy az előítéletek egyik legfőbb oka a tájékozatlanság. A felnőttek úgyis nehezen alakíthatók - CD-ROM-ot a középiskolákba és felsőoktatási intézményekbe!

Az persze más kérdés, hány olyan középiskola, egyetem, főiskola van Magyarországon, ahol ezt a látványában, szakmailag valóban igényesen kidolgozott lemezt be lehet csúsztatni egy arra alkalmas számítógépbe (meg az is igaz, hogy bizonyos helyeken a diák többet tud a gépről általában, mint a tanár). Az alkotók azonban azt gondolják, hogy ez a CD - és talán a hasonló többi - indukálja majd a számítógépek elterjedését az iskolákban. A Bevezetés a magyarországi cigányság kultúrájába egy antológia, amely a téma szociológiai, illetve kulturális antropológiai vetületeinek eddig páratlan terjedelmű és színvonalú megfogalmazását eredményezi - pont a CD-ROM nyújtotta lehetőségek miatt. Újszerű, szép színes, zenél is, interaktív, ebből adódóan van esélye arra, hogy tényleg felfigyeljenek rá a tanulók, hallgatók - még ha vannak is előítéleteik: magyar nyelven (meg az iskolákban általában) olyan kevés ilyesmihez jut hozzá az ember, hogy nem mehet el mellette.

Ez a CD-ROM nem vitatkozik elméletekkel, megközelítésekkel, állításokkal, és nagyon is vitatkozik a felhasználókkal, hiszen nem mondja például, hogy a cigányok innen vagy onnan jöttek, hanem térképeken mutatja meg az összes fellelhető elmélet kialakította vándorlási utat. Azt akarja, hogy az olvasók (nézők? hallgatók?) elgondolkozzanak olyan összefüggéseken, amelyeket a CD az eddigi - valljuk be: sokkal kényelmesebb - sztereotip megközelítések helyett felkínál nekik. Az alkotók nem maradtak "birtokon belül", azaz bátran átnyúlnak egymás területeire; első olvasatra úgy tűnik, sikerült is az eddigieknél lényegesen szélesebb tematikai keretbe helyezni az elmondottakat. A CD grafikusan is szakít a sztereotípiákkal: ahol a cigányok zenéjéről van szó, csak azért se hegedű az illusztráció.

Olyasmik is vannak ezen a lemezen, ami itt jelent meg először: ilyen az a 380 szót tartalmazó etimológiai szótár a cigány nyelvről, amelyet most publikálnak először. Van még egy cigány irodalmi antológia, népköltészeti gyűjtemény, válogatás az elmúlt évszázadok cigány vonatkozású irodalmi alkotásaiból, zene és film; az egyik rész meg arról szól, hogyan változtatja meg a romákról kialakított képet a média, s ez a kép hogyan befolyásol bennünket.

A 3000 oldalnyi szöveget (még csak végiglapozni sem lehet egy nap alatt), 1400 képet, száz térképet és több mint háromórányi zenei anyagot magában foglaló CD-ROM-ot ráadásul úgy rakták össze, hogy egy 14 éves gimnazista vagy egy elméleti kutató is eredményesen használhassa. Ez nem vicc, ahol nehéz a szöveg, szó- és fogalommagyarázatokra lehet klikkelni, ugyanígy a kutatóknak elengedhetetlenül szükséges forrásmegjelölések is azonnal rendelkezésre állnak.

A CD-ROM első példányait épp ezért középiskolák, főiskolák, egyetemek, valamint könyvtárak kapják, de később az egész országban meg lehet majd vásárolni. A CD-ROM elkészítésének fő támogatója, a Soros Alapítvány - egyben a kiadó - tervei szerint az összes hazai középiskolába el fog jutni a lemez. A CD-ROM-on található rengeteg információ feldolgozását, rendszerezését egy tankönyv is segíti, szerzője Rózsavölgyi Adél, az első komplex középiskolai multikulturális oktatási program vezetője.

Persze elérhető lesz a hálón is a http://www.c3.hu/roma-kultura címen.

V. Cs.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.