Film

Dán, dánabb, legdánabb

Susanne Bier: Csak a szerelem számít

Film

Olyan nincs, hogy valahol ne létezne a Kiöregedett James Bondok Klubja című kabarészkeccs: ülnek a kispadon a hajdan 007-est alakító arcok, s ha felkérés jön egy főzőműsortól vagy valamelyik kicsi, de lelkes ország filmrendezőjétől, a kissé molyrágta, megereszkedett alakok közül mindig van egy, aki feltápászkodik, és szolgálatra jelentkezik.

A vidámságot az okozza, hogy hősünk ugyanazzal a komolysággal készít szuflét, vagy ront be egy kis ország kis fodrászatába hajat vágatni, mint amikor még a világ megmentésén ügyködött. Aki valamiért elmulasztotta volna e rendkívül szellemes szkeccset, most kárpótolhatja magát a friss Oscar-díjas Susanne Bier mélyen dán filmjével. Dánabb már nem is lehetne a produkció, hiszen benne van minden, ami az elmúlt 15 évben a dán film középmezőnyével megesett. Aki valamiért elmulasztotta volna e szép skandináv sikertörténetet, ugyancsak pótolhatja a lemaradást, a Csak a szerelem számít ugyanis összegző-betetőző mű, melyben a Születésnap, a Hogy szeretsz?, az Olasz nyelv kezdőknek, a Testvéred feleségét (közülük kettő Bier műve) és még ki tudja, hány dán dráma és komédia legszebb pillanatai ismétlődnek az egy poén, egy dráma, egy poén ritmusára. Itt van mind, ami a dán filmet a kis emberi drámák európai fősodrába emelte; oda, ahol a konyhaábrázolás oly reális, hogy minden átlagkeresetű európai ráismerhet a saját főzőfülkéjére, a drámák viszont olyan flottak, hogy az ember szinte kedvet kap egy könnyebb családi krízishez. E nagy dánság kellős közepén pedig egyszer csak felbukkan Pierce Brosnan mint komor nagybani zöldségkereskedő, és ami addig a dán film nagy önünneplő jelmezbáljának tűnt, egyszer csak a Kiöregedett James Bondok Klubja című szkeccsbe vált át. A rendezői jó szándék pedig megvan, hiszen a máig harcoló Brosnan mellett a dánok saját nevelésű sztárjai is szóhoz jutnak. Végre megtudhatná a világ, micsoda nagy színésznő Paprika Steen, ám fájdalom, ez az édesbús, a Születésnap és a Mamma Mia! vadházasságából született produkció nem az általa játszott, mindig rosszkor mindig rosszat karattyoló némberről, hanem a citromba harapott zöldségmogul és a kemoterápiára járó dán fodrásznő társadalmi osztályokon átívelő nagy vonzalmáról szól. Meg az olasz naplementék örök északi vágyáról, melyet - egész nemzetét kárpótlandó - Susanne Bier ötpercenként beteljesít.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.