A zseniális papkisasszonnyal nem nagyon lehet mellényúlni, de van még egy sikerpatron, amely a jó emlékezetű Csengetett, Mylord?-ban durrant először, de másutt (pl. Gosford Park, Fent és lent széria) is eredményesen sütötték el: jelesül a szalonok és a nem kevésbé rétegzett cselédfertály párhuzamos bemutatása.
A brit-amerikai koprodukcióban készülő, eddig három évadot megélt remek kosztümös sorozat, a Downton Abbey 2010-ben indult az óhazában, a következő évben a tengerentúlon, és most hozzánk is megérkezett. A helyszín a Grantham nemzetség ősi fészke, amelyet a Crawley család birtokol. A Lord Grantham titulust a családfő, Robert viseli, aki kifejezetten boldog szerelmi házasságban él amerikai nejével, Corával - ő nemcsak a szívét, hanem kármentő méretű hozományát is beleadta a közösbe. Egy bánatuk van csak, mint a mesékben: nem született fiúgyermekük, aki tovább vihetné a grófi címet és az attól elidegeníthetetlen birtokot. A három imádott leánygyermek közül az elsőszülött Lady Mary akkor rúghatna labdába, ha férjhez tudna menni a jogos örököshöz. A család már el is rendezett egy ilyen kölcsönösen előnyös konstrukciót egy távoli kuzinnal, ám a Titanic mindent felborít...
Az első évad ugyanis 1912-ben veszi kezdetét, amikor a nevezetes hajó Lady Mary vőlegényével és Downton Abbey várományosával együtt süllyed el. Az öröklési sorban egy vadidegen távoli rokon, egy ügyvédként működő és polgári életvitelt folytató fiatalember következik, aki "felforgató", "liberális" nézeteket képviselő özvegy anyjával érkezik, s telepszik le a faluban. A szókimondó asszonyság, Isobel azonban emberére akad az "anyakirálynő", Lady Violet személyében, aki megrögzött konzervatívként utolsó vérig ragaszkodik a régi arisztokrata móreshez, de ha úgy látja jónak, hogy eltérjen tőle, akkor nem éri be szabadelvű szándéknyilatkozattal, hanem a tettek mezejére lépve mindjárt palotaforradalmat csinál. Az éles eszű és vitriolos humorú özvegy grófnőt a brit színház nagyasszonya, Maggie Smith adja; élmény minden megszólalása, már csak miatta is érdemes nézni a sorozatot.
Gyaníthatóan úgy kezdtek hozzá, hogy csak két évad lesz, amely nagyobb időtávot felölelve, az első világháború végéig követi az eseményeket. Ám akkora volt a siker, hogy egyszerűen nem lehetett abbahagyni. És miért is tették volna, hiszen a nézettség biztosította a költségvetést, a szereplők adottak voltak, csak tovább kellett vinni a történetüket. Downtonban azóta lassabban csordogál az idő, mert az alkotók gondolnak a jövőre: a 3. évad már csak 1920. márciustól szeptemberig tart, míg a hagyománnyá vált karácsonyi különkiadás egész évet ugrik, hogy aztán egy radikális (s véleményem szerint önkényes) beavatkozással ágyazzon meg a folytatásnak.
Pazar a kiállítás, ami nyilván nem független a koprodukciós gyártástól. A belsőket a híres Ealing Stúdióban építették meg, de a külsőket igazi főúri kastély(ok), udvar- és vadászházak, középkori falvak szolgáltatják, korhű berendezéssel, közlekedési eszközökkel - ezekben mindig is erősek voltak a brit filmek - és viseletekkel. Na meg az étkekkel, amelyeket a nagy becsben álló szakácsnő, Miss Patmore alkot a Daisy nevű konyhalánnyal. A személyzet élén a főkomornyik, Carson áll, aki már a harmadik Crawley nemzedék életét igazgatja. Nagyobb tekintély odalent, mint felső pandanja, Lord Grantham.
Mert akárhogy nézzük is, a gróféknál a nők viszik a prímet, és végül minden fontos kérdésben az ő akaratuk győz. A nem olyan fontosakban meg aztán pláne.
A sorozat február 10-étől látható a Story4 műsorán
