Hölgykoszorú

Downton Abbey

  • - bori -
  • 2013. március 7.

Film

Ismerjük fel az alapképletet: soklányos ház, fiúörökös hiányában veszélybe kerülő nemesi birtok, jó házasság(ok)nak köszönhető szerencsés kimenetel! Hát, persze hogy Jane Austen!

A zseniális papkisasszonnyal nem nagyon lehet mellényúlni, de van még egy sikerpatron, amely a jó emlékezetű Csengetett, Mylord?-ban durrant először, de másutt (pl. Gosford Park, Fent és lent széria) is eredményesen sütötték el: jelesül a szalonok és a nem kevésbé rétegzett cselédfertály párhuzamos bemutatása.

A brit-amerikai koprodukcióban készülő, eddig három évadot megélt remek kosztümös sorozat, a Downton Abbey 2010-ben indult az óhazában, a következő évben a tengerentúlon, és most hozzánk is megérkezett. A helyszín a Grantham nemzetség ősi fészke, amelyet a Crawley család birtokol. A Lord Grantham titulust a családfő, Robert viseli, aki kifejezetten boldog szerelmi házasságban él amerikai nejével, Corával - ő nemcsak a szívét, hanem kármentő méretű hozományát is beleadta a közösbe. Egy bánatuk van csak, mint a mesékben: nem született fiúgyermekük, aki tovább vihetné a grófi címet és az attól elidegeníthetetlen birtokot. A három imádott leánygyermek közül az elsőszülött Lady Mary akkor rúghatna labdába, ha férjhez tudna menni a jogos örököshöz. A család már el is rendezett egy ilyen kölcsönösen előnyös konstrukciót egy távoli kuzinnal, ám a Titanic mindent felborít...

Az első évad ugyanis 1912-ben veszi kezdetét, amikor a nevezetes hajó Lady Mary vőlegényével és Downton Abbey várományosával együtt süllyed el. Az öröklési sorban egy vadidegen távoli rokon, egy ügyvédként működő és polgári életvitelt folytató fiatalember következik, aki "felforgató", "liberális" nézeteket képviselő özvegy anyjával érkezik, s telepszik le a faluban. A szókimondó asszonyság, Isobel azonban emberére akad az "anyakirálynő", Lady Violet személyében, aki megrögzött konzervatívként utolsó vérig ragaszkodik a régi arisztokrata móreshez, de ha úgy látja jónak, hogy eltérjen tőle, akkor nem éri be szabadelvű szándéknyilatkozattal, hanem a tettek mezejére lépve mindjárt palotaforradalmat csinál. Az éles eszű és vitriolos humorú özvegy grófnőt a brit színház nagyasszonya, Maggie Smith adja; élmény minden megszólalása, már csak miatta is érdemes nézni a sorozatot.

Gyaníthatóan úgy kezdtek hozzá, hogy csak két évad lesz, amely nagyobb időtávot felölelve, az első világháború végéig követi az eseményeket. Ám akkora volt a siker, hogy egyszerűen nem lehetett abbahagyni. És miért is tették volna, hiszen a nézettség biztosította a költségvetést, a szereplők adottak voltak, csak tovább kellett vinni a történetüket. Downtonban azóta lassabban csordogál az idő, mert az alkotók gondolnak a jövőre: a 3. évad már csak 1920. márciustól szeptemberig tart, míg a hagyománnyá vált karácsonyi különkiadás egész évet ugrik, hogy aztán egy radikális (s véleményem szerint önkényes) beavatkozással ágyazzon meg a folytatásnak.

Pazar a kiállítás, ami nyilván nem független a koprodukciós gyártástól. A belsőket a híres Ealing Stúdióban építették meg, de a külsőket igazi főúri kastély(ok), udvar- és vadászházak, középkori falvak szolgáltatják, korhű berendezéssel, közlekedési eszközökkel - ezekben mindig is erősek voltak a brit filmek - és viseletekkel. Na meg az étkekkel, amelyeket a nagy becsben álló szakácsnő, Miss Patmore alkot a Daisy nevű konyhalánnyal. A személyzet élén a főkomornyik, Carson áll, aki már a harmadik Crawley nemzedék életét igazgatja. Nagyobb tekintély odalent, mint felső pandanja, Lord Grantham.

Mert akárhogy nézzük is, a gróféknál a nők viszik a prímet, és végül minden fontos kérdésben az ő akaratuk győz. A nem olyan fontosakban meg aztán pláne.

A sorozat február 10-étől látható a Story4 műsorán

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.