Verzió

Égő olajfák

5 törött kamera

  • - bundula -
  • 2012. november 12.

Film

Emad Burnat 2005-ben, negyedik fia születésekor kezdte filmezni lakóhelye, a palesztin Bil'in tiltakozó akcióit. A falu az Izraelt Ciszjordániától (a hatnapos háborúban elfoglalt egyik területrésztől) elválasztó ún. "zöld vonal", a felépített - majd néhány éve megbontott - fal közelében fekszik. A fal kijelölt nyomvonala elvágta a helyi palesztinokat a földjeiktől, s a terület kisajátításakor a hadsereg az útban lévő olajfaültetvényeket buldózerrel kidöntötte - a lakosság éveken át minden pénteken ez ellen demonstrált.


 

A film első szinten e tiltakozások történetét, egy kis falu erőszakmentes akcióit rögzíti. Emad az öt év alatt öt kamerát használt el; hármat munka közben lőttek szét a kezében, egyet egy izraeli telepes tört össze, egy pedig karambolja során ment tönkre. A parasztok demonstrációira a hadsereg és a szomszédos emelkedőn bámulatos gyorsasággal fölhúzott város (jobbára ortodox) zsidó telepesei aránytalan erőszakkal reagálnak. Nappali, majd éjszakai letartóztatások követik egymást; a telepesek az ő oldalukon lévő, de a bil'iniek tulajdonát képező olajfákat fölgyújtják; előbb csak felnőtteket, utóbb már gyerekeket visznek börtönbe, s az idővel a kamera előtt agyonlőtt tüntetők száma is egyre nagyobb lesz.

A fölvételek ezt a valóságot mutatják. Aki úgy akarja, az Izrael (a zsidók) brutalitását látja ebben; mások meg az Izrael-ellenes propaganda egy újabb termékét a "szegény kődobáló palesztin kisgyerekek" közhelyes nézőpontjából. Mindkét értelmezés mellett hozható föl érv. (A második esetben ez nyilván nem egyszerű, de csak elsőre nem az: a falépítés indokáról, az öngyilkos merénylőkről például semmit nem hallani, ahogy a palesztin fegyveres szervezetekről sem.)

A történetet magát - a kis palesztin falu világhíres, a nemzetközi sajtóban jól dokumentált szabadságharcát, amelyet külföldi (elsősorban azonban izraeli) aktivisták támogattak a jelenlétükkel is, s amelynek jogosságát az izraeli legfelsőbb bíróság is elismerte - kevéssé kell magyarázni. Ám a dokumentumfilm fő alakja a két mellékszereplő: a tüntetéssorozat kezdetekor született Gibreel, aki az erőszak és a gyűlölet nyelvét ötéves korára akaratlanul is megtanulja, és Emad felesége, aki a körülmények ellenére is normális családi életet akar. A kisfiú ellopott gyerekkora, anyjának a kamera előtti kétségbeesett kiborulása, Emad keserű kommentárja a falucska harcára ráépülő politikusokról, a gyerekeinek jutott életlehetőségről jóval több és megrendítőbb, mint egy bármilyen célzatú propagandafilm.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.