Interjú

„Előtte évekig semmi”

Hanna Bergholm filmrendező

Film

A Google-on keresett rá a híres trükkmesterekre, s meg is találta a Star Wars bábjait és A sötét lovag effektjeit megalkotó szakembereket, akik első filmje, A keltetés szörnyét is megalkották. Bergholm rövidfilmek és tévésorozatok után készített mozifilmet, amelyet az idei Sundance Filmfesztivál után a hazai mozikban is bemutatnak. A szülői nyomásról, a gyerekkor traumáiról és a finn horrorokról is beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Korábban elmondta, úgy nőtt fel, hogy azt hitte, szörnyek vannak az ágya alatt. Ma már ön is édesanya, melyik rémisztőbb, gyereknek vagy szülőnek lenni?

Hanna Bergholm: Mindkettő félelmetes, csak másképpen. A keltetés középpontjában is egy anya-lánya páros áll, mindkettejük tart valamitől: az anya attól, hogy a külvilág felé kommunikált élete nem tökéletes, a lány attól, hogy fény derül a sötét oldalára, a keserűségére és agressziójára, a benne lakozó szörnyre.

MN: Korábbi munkáiban szintén a gyerekkor traumáival foglalkozott.

HB: Rövidfilmjeimben gyakran használok meseelemeket, szeretem a főszereplő szemén át megmutatni a világot, a Shadow című kisfilmem például egy nőről szól, aki hazalátogat gyerekkora helyszínére, ahol szembesülnie kell azzal, hogy az egykor ott álló erdő egyszerűen eltűnt. Visszaemlékezik, hogy kislányként mennyire tartott a fák között lakó manóktól, most viszont, hogy megváltozott a táj, még jobban fél attól a világtól, amelyben nincs jelen a képzelet ereje. Ugyanígy foglalkoztat a test és a lélek kapcsolata: legutóbbi rövidfilmem, a Puppet Master egy olyan nőről szól, aki magányában bábbá alakíttatja magát, hogy így kapjon egy kis szeretetet; amikor pedig új tulajdonosának elege lesz belőle, elkezdi irányítani és manipulálni őt.

MN: Miért épp egy body horrorba csomagolta az anya-lánya kapcsolatot bemutató történetet?

HB: Szeretem a zsánerfilmeket, mert egyedi látásmódot tesznek lehetővé. Az érzelmek bemutatására nem elégségesek a szavak, a horrorban viszont lehetőség van rá, hogy a hősökön belül zajló folyamatok külső formát kapjanak. Így kel életre A keltetés szörnyetege is. Alapvetően nem body horrort akartam készíteni, kerestem a legmegfelelőbb módot a történet elmesélésére. A főszereplő épp a pubertáskor határán jár, amikor a teste gyors átalakulásokon megy keresztül, így adta magát, hogy mindezt a változást a testhorrorok eszközeivel mutassam be.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.