tévésmaci

Mókusherék

  • tévésmaci
  • 2022. június 22.

Film

Amikor Sztupa és Troché elindultak rendet rakni a munkásosztályban, rögtön veszekedéssel kezdődött a művelet.

Sztupa ugyanis felkiáltott: fel, Stúr Lajos városába! Nem és nem, szaladt ki Troché száján, de nem bánta meg, sőt folytatta: nem öltözhetsz be. Sztupának volt ugyanis az a szokása, hogy a különféle dolgok elintézéséhez különféle jelmezeket használt, mimikrit mintegy, a tökéletes beolvadáshoz, mindenféle feltűnés elkerülése végett. Ezen rangrejtő viseletek közül is a felhajtott gallérú munkásruha volt a kedvence, rendesen, bakanccsal (ő úgy mondta, bakkancs), derékszíj helyett az elülső két övtartó fülecske között áthúzott madzaggal és kőművesdekoltázzsal. Munkásruhát meg köztudomásúan Csehszlovákiában lehetett a legjobbat és legolcsóbbat kapni. Szó sem lehet róla, makacsolta meg magát Troché. Szerencsére a kezdeti nehézségek hamar elmúltak, így Sztupa és Troché gyors és komoly előmenetelt értek el a munkásosztály megrendszabályozásában. Mindez leg­inkább annak volt köszönhető, hogy megismerkedtek a világ leglustább kocsikísérőjével, Plató Pállal. Az olyan lusta ember volt, hogy már-már filozófia számba ment nála – voltak, akik épp ezért Platónnak is szólították. Bár lehet, hogy Troché csak félreértette (az sem kizárható, hogy szándékosan) azt, amit egyszer hallott, hogy a sofőrje (egy Csipcsíz nevű ürge) a lapátról beszélt neki. Ott van a platón, Pál. Ott rohadjon meg, a Plató én vagyok, és ennyiben maradtak.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.