Interjú

„Én már nem kerülök ki semmit”

Borbély Alexandra színész

Film

A szlovákiai fasizmus felemelkedéséről készült Emma és a halálfejes lepkét hamarosan Magyarországon is forgalmazzák. A tabudöntögető film főszereplője az a Borbély Alexandra, akit mintha a határon túl többet foglalkoztatnának, mint Budapest környékén. Erről, a kisebbségi létről, férje politikai karrierjéről és az influenszerkedésről is beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Az Emma és a halálfejes lepkéről korábban azt mondta, ez volt élete legnehezebb forgatása. A súlyos téma vagy a körülmények miatt?

Borbély Alexandra: Minden szempontból. Szeretem, ha minél nehezebb feladatok találnak meg szakmailag, és soha nem gondoltam volna szlovákiai magyarként, hogy egyszer eljátszhatok egy ilyen szerepet. A megrázó témához persze hozzáadódtak a körülmények is: sokat fáztam. De az idegrendszeremnek is nagy kihívás volt ez a szerep. Mindehhez adott volt egy olyan rendező, Iveta Grófová, aki magáról is tudja, hogy nem feltétlenül könnyű vele a munka. Nekem azért nem volt nehéz vele, mert amikor kiszimatolom a tehetséget, az annyira inspirál és fókuszálttá tesz, hogy bármit megcsinálok. Olyankor nincs finnyáskodás – ha tizenötször kell zokogni, akkor annyiszor zokogok. Egy szlovák kolléganőm elmondta, hogy ő csak négyszer hajlandó sírni egy jelenet kellő megformálásáért, ilyen is van. Van a filmben egy tűzvészről szóló rész, ott órákig fent kellett tartanom magamban egy állapotot. Ebben elfáradt a lelkem és elfogytak a könnyeim, s akkor szóltam, hogy elfogytam.

MN: Egy történelmi film esetén jobban fel kell készülni az adott korszakból?

BA: Ezt mindenki máshogy csinálja, én a rendezővel szeretem átvenni a dolgokat és a jeleneteket, és persze utána kell olvasni a történelmi helyzetnek. De a legfontosabb, hogy magamban megkeressem a szerepem igazságát. Mindig találni akarok valakit a környezetemben vagy az emlékeimben, akire rímel a figura.

MN: Marika alakja kire rímelt?

BA: Nagymamámnak nagyon nehéz sorsa volt, nagypapám fiatalon öngyilkos lett. Ennek ellenére nem igazán láttam sírni, és a mai napig egy csodálatos, erős nőként tekintek rá, aki mindig tartja magát. Nekem ez az érzés már elég volt ahhoz, hogy tudjak belőle dolgozni.

MN: Pár alkalommal már Magyarországon is lehetett látni a filmet. Máshogy fogadták, mint Csehországban vagy Szlovákiában?

BA: Karlovy Varyban tipikus kritikus fesztiválközönség láthatta. Sajnos nem beszéltem senkivel a közönségből, de eleve furán éreztem magam, mert én is ott láttam először. Szerintem sokkos állapotban voltam, ráadásul végig azt néztem, hogy aki kimegy pisilni, visszajön-e, vagy ha valaki köhögött, arra gondoltam, hogy úristen, biztos nem is érdekli. De közben a velem tartó Pálmai Annán és az unokatestvéremen láttam, hogy benne vannak, és amikor Anna megszorította a combomat, már elhittem, hogy ez jó. A magyar közönség először Miskolcon láthatta, és egy pisszenés sem volt. Azt éreztem, hogy a szlovák–magyar viszonnyal kapcsolatban valami olyasmivel találkoztak, amiről eddig talán nem tudták pontosan, hogyan is történt. Utána az is felkavaró volt, hogy sokan kérdezték, miért nincs erről párbeszéd. Ez lehet ennek a filmnek a feladata. Szlovákiában megelőzte egy egyórás nyitóműsor a kétórás filmet, ott ült anyukám, nagymamám, a testvérem és Ervin is (Nagy Ervin színész, Borbély Alexandra férje – F. Á.). Szerintem az öcsém még soha nem volt rám ilyen büszke, és azt mondta, nagyon nagy kár, hogy ezt apu már nem láthatja. A Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon pedig azt éreztem, hogy nagyon sokan közvetlenül is érintettek a történetben, és ezért megfogta őket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.