vaklárma

Félt, fél és félni fog

Film

Ó, elnyomás, társadalmunk örökmozgójának motorja, te.

Az egyenlőség jól hangzó ideája épp olyan kolbász az emberiség elé belógatott horgászbot végén, mint például a boldogság. Elérni képtelenek vagyunk, arra viszont jó, hogy folyamatosan hajtson minket előre egy olyan cél felé, amiért nem tudunk nem küzdeni. Pedig ha létezik is, hosszan nem tudjuk fenntartani, maximum abban reménykedhetünk, hogy egyszer a mi fiunk, a népé ül majd odafent. Aztán ezzel is hogy’ jártunk legutóbb… Szóval az elnyomással szemben összesen nagyjából két lehetőségünk van: félni kitörni belőle és félni benne maradni. Lehet válogatni. De nem olyan komor a kép, amikor rájövünk, hogy ez is az előnyünkre válik. Az ember testi túlélését féltve anyagi, aztán látva, hogy azt is elveszik, szellemi párnacihákba rejtve menti át az értékeit. Mindazt a családi örökséget, gondolatot, tudást és reményt, amelyet mi már nem tudunk átjuttatni, a művészet gond nélkül eljuttatja bárhová. És hát ki emlékszik arra a nácira, aki végül megtalálta rejtekhelyén Anne Frankot vagy a felügyelőre, aki megfenyegette Ivan Gyenyiszovicsot az ébresztőnél? Ellenben a könyvek örökre fennmaradnak, úgyhogy amíg van félelemkeltés, van túlélés is.

Ennek bizonyítéka a január 23-án mozikba érkező A brutalista, mely film ráadásul kiválóan demonstrálja az elnyomás állandó jellegét is. Tóth László egy (fiktív) magyar építész, aki a II. világháború után Amerikába menekül, és innen szokott indulni a sikersztori: a zsenit felfedezik, megkapja a neki kijáró elismerést, dollár, kóla, hamburger. Arról már ritkábban szól a fáma, hogy mi van akkor, ha ott is kihasználják, ahová menekül a szerencsétlen. A Lászlót befogadó amerikai mágnás a bevándorlóra mint kedvének fenőkövére tekint, ha úgy tetszik, szenzációként, ha úgy, névtelen senkiként bánik vele, László pedig nem tud mit tenni, hiszen a hazafutás nem opció. A monumentálisnak ígérkező drámában a félig magyar, (tehát) szenvedni nagyon tudó Adrien Brody alakít majd feltehetően Oscar-esélyest, de ezen túlmenően is inkább a képi világával fog lenyűgözni minket a film, így mindenképpen moziban érdemes megnézni. Még ha a 3 óra 30 perces játékidő nem is erre ösztönözne.

Talán épp a háborús filmek miatt van, hogy a nagybetűs, állami szintű elnyomásról, fenyegető tányérsapkák, vaskos szövetkabátok és ma már csak múzeumban látható tankok jutnak eszünkbe, pedig nincs okunk efféle nosztalgiával gondolni a jelenségre. Az elnyomás itt van velünk, iPhone-t használ, gluténmentesen eszik és Twitter-posztokat ír. Ez itt és most történik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.