Fapados filmforgalmazási kísérlet: hangyaPASS#01 - Széles sáv, keskeny ösvény

  • Ruprech Dániel
  • 2011. július 14.

Film

Befejeződött a Magyarhangya mozgalom alternatív filmforgalmazási utakat kereső projektje, a hangyaPASS#01 nevű bérletes modell. Minden filmet csak egyszer játszottak, e-cinema rendszeren keresztül, mindenhol egy időben különböző szatellitrendezvényekkel.

A mozgalom a forgalmazás három területéhez próbált új szemlélettel közeledni: országos hálózatot épített (ún. hangyabolyok jöttek létre néhány városban), online kommunikációt használt, és a bemutatókat mind lekísérte valami bulival.

A Magyarhangya jelenleg 14 fős csapata a Filmklikk, a port.hu és a Pedagógiai Intézet 2010-es "Helyzetek és gyakorlatok" című filmforgalmazói pályázatán részt vevő - többnyire egyetemi - csapatok tagjaiból állt össze. Jelen kísérletük költségeit a pályázaton forgalmazott tíz film tévés értékesítéséből, a Kispál és a Borz utolsó koncertjét megörökítő Napozz holddal c. film forgalmazása utáni részesedésből, valamint az Eurimages és a média támogatásából állták. Elképzelésükhöz öt fővárosi és tíz vidéki mozi csatlakozott. Maga a modell e háttér mellett elsősorban a helyi támogatók bevonására alapozott, de ez csak Szombathelyen jött össze. Itt beszállt az önkormányzat és az Acélművek, így a bérletár lemehetett 3600 forintról 2300-ra. A filmeket május 24. és június 28. között darabonként nyolcszázezerért tudták forgalomba hozni, közel 2000 nézőnek. Az előzetes tervek szerint csak bérlettel lehetett volna beülni a vetítésekre, végül jegyet is lehetett venni. A projekt anyagilag veszteségesen zárult, eredményei ellenben nem lebecsülendők.

A Magyarhangya elsősorban a jó filmekben és az ugyancsak vonzó bulikban látta a torrentoldalakra tévedt nézők visszacsábításának garanciáját. Filmválogatásuk kifejezetten a fiatalokra koncentrált, az alábbi tematikában: szerelem, halál, kannibálcsalád, deszkás dolgok. Voltak gyöngébb darabok, például Gaspar Noé Enter the Void c. filmjének sztorija simán kifulladt a látvány terhei alatt, a mexikói Vagyunk, akik vagyunk pedig egy egészen jó alapötletet csapott agyon, ezzel együtt mindegyik film határozott mondandót és érdekes vizuális megoldásokat hozott - kifejezetten igényes válogatásról beszélhetünk.

A kísérőrendezvényekre sem lehet különösebb panasz; bár az interaktivitásra törekvő játékok (amatőr videók, fotók készítése) mérsékelten voltak eredményesek, de a fényfestés, a remixverseny, a vetítés utáni after party, a skype-on bejelentkező rendezők, Gaspar Noé (interjúnk "Java része merő fikció" címen a 2011. május 19-i számban) és a Tilva Ros stábjának jelenléte kétségkívül földobta a mozizást. Mindezt pedig felvezette és kiegészítette a Facebook, és még A közösségi háló i-trailerje által ihletett ANTrailer is a nézői közreműködésre törekedett (a jelenetekre kattintva szöveges információk jelentek meg a produkcióról). Fináléként pedig a szponzorokért folytatott küzdelem is hozott némi eredményt, a Tilva Ros Corvin mozis vetítésére érkező támogatás lehetővé tette a deszkásokról szóló film ingyenes levetítését. Ezzel megvalósult a Magyarhangya egyik fő célkitűzése: a tartalmat szolgáltató forgalmazó és a célközönség közé beállt egy közvetítő. A filmet pedig viszik tovább országos körútra, úgyszólván együtt egy deszkásfilm-pályázattal.

Pénzt vagy életet!

Amikor épp azt híresztelik mindenfelé, hogy Terrence Malick cannes-i fődíjas alkotása, Az élet fája elkerülheti a magyar moziforgalmazást, egyre könnyebb átérezni a Magyarhangyának a vidéki mozik szerény kínálata miatt indított Akadj ki! kampányát - lassan nem Budapestre kell felmenni mozizni, hanem utazhatunk egy másik országba. Összegezvén a tapasztaltakat, a mozgalom épp az ilyen és hasonló kultúrafogyasztói nehézségekre próbált/próbál válaszokat adni, még ha eredményeik "felemásak" is, ahogy sajtóanyagukban finoman fogalmaztak. A vidéki mozik brutálisan alulmúlták a várakozásokat, igazság szerint a remélt számok közelébe sem értek: 1400 férőhelyre szólt a szerződés, viszont filmenként csak 50-60 néző ült be, a mozik kihasználtsága így 3 százalékos lett. A fontosabb, érdekesebb rendezvények is elkerülték a vidéket (például a fényfestés). Ezzel szemben Budapesten sikerült átlagosan 67 százalékos termeket produkálni.

A következő hangyaPASS filmjei az előzetesekből válogató nézők szavazatai alapján összeálltak, szponzor nélkül azonban nincs indulás. Fölmerült Wenders Pina című 3D-s táncfilmjének bemutatása is, ami ugyancsak költséges vállalkozás lenne; a magyar feliratos 3D-s digitális kópia ára hárommillió forint. A megálmodott helyzetek csábítók, a gyakorlat egyelőre egészen más tésztának tűnik, a sorozat startja előtt bezárt a budapesti Európa mozi, a sorozat alatt bezárt a szegedi Belvárosi mozi, az utolsó két vetítés itt el is maradt. Visszatérve Az élet fájához, e film esetében aligha tudna a sorompóba lépni a mozgalom, hisz minden, a 35 mm-es kópián kívüli megoldás élvezhetetlenné tenné Malick filmjét, a hangyaPASS ellenben teljesen az e-cinema rendszerre épült. A széles vászon és a széles sáv pedig nem jön ki jól egymással. Az első hangyabemutatók utáni facebookos panaszok ugyan megszűntek, az apróbb hibákat kiküszöbölték (halk hang, homályos kép), a minőséggel pillanatnyilag - a mozik kapacitása miatt - nem lehet mit kezdeni. Így tulajdonképpen az is érthető, ha valaki ezután is megmarad a letöltés többfelől is problematikus módszerénél. Az bűnös módon ingyen van, míg viszont pénz nélkül alternatív forgalmazást sem lehet gründolni.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.