film TRANSFORMERS 3.

  • - kg -
  • 2011. július 7.

Film

Ideje volt már megünnepelni, hogy ember járt a Holdon. Állami ünnepségek megrendezésére nálunk is akadnak számlaképes tehetségek, ám olyan számlatömbje, mint Michael Baynek, úgy sincsen senkinek.

És ez még nem minden. Mert a történelem átírásának ugyan errefelé is nagy hagyományai vannak, de azt a kunsztot, ahogy Bay egy könnyed mozdulattal összehozza a Transformerek és az Apollo 11 történetét, alighanem csak kevesen tudnák utánacsinálni. Tudniillik a NASA-nak némi privát biznisze is akadt odafent: ha Bay verzióját fogadjuk el, máris ki lehet engedni azokat az ápoltakat, akik jó negyven éve azt hirdetik, hogy a Hold árnyékos oldalán óriásrobotok sütögetik a szalonnájukat. (Akik Elvist is emlegetik, még maradnak.) Mi tagadás, a Transformers 3. a saját mércéjével (óriásrobotos filmek) mérve lendületesen indul, ámbár az azért árulkodó, hogy e kellemesen lendületes kezdés jórészt annak köszönhetõ, hogy a visszatérõ szereplõk közül egyelõre még senki sem mutatkozott. Sõt, a bevezetõ Hold-nyitányban az óriásrobotokból is csak a hûlt helyük látszik - kis lépés ez az emberiségnek, de annál nagyobb lépés a Transformers-filmek történetében. Innen szép a vereség, de Baynek meg se kottyan: akkora ügybuzgalommal rombolja le kevéske ázsióját, ami ugyancsak rekord a javából. Nehéz kiemelni bárkit is az egyenletesen szánalmas színészi gárdából, talán John Malkovich komikusi teljesítménye lehet a kivétel. Hogy mi fájna jobban: egy öröklétig tartó roboturalom vagy Malkovich grimasza? A válasz egyértelmû: vessetek a robotok elé!

Forgalmazza a UIP-Duna Film

*

 

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.