Film

Gólya viszi

Olma Frigyes: Gemenc – Árterek világa

  • - legát -
  • 2017. július 1.

Film

A digitális fotótechnikának hála egy sor olyan dolog is köznapi hobbivá nemesült, ami korábban – megfizethetetlen és kivételes eszközigénye miatt – kizárólag profik kiváltsága volt.

Az egyik legjobb példa a természetfotózás. Persze az erre alkalmas apparátok ma sem olcsók, de már bárhol beszerezhetők, így kellő elszántsággal, kreativitással és kitartással a tehetséges amatőr a National Geographic sztárja lehet, sőt, a webkameráknak, a drónoknak és az egyéb „hangszereknek” köszönhetően olyan látványosságokat is produkálhat, amilyenekről nemhogy dr. Homoki Nagy István, de Cousteau kapitány vagy Sir David Attenborough sem álmodhatott.

Olma Frigyes könyvvizsgáló a Gemencről álmodott, mert aki egy kicsit is jobban bevette magát a Duna-ártér sűrűjébe, az biztosan álmodik róla. A párját ritkító ártéri erdő semmihez sem mérhető, nem vitás, hogy a Hortobágy és a Balaton mellett a legfantasztikusabb nagy kiterjedésű természeti csoda Magyarországon, rá­adásul oly mértékben nem is tudott rátelepedni az idegenforgalom, hogy ellenszenvessé tegye.

Olma Frigyes filmje még tíz évvel ezelőtt is csak a fejében foroghatott volna, ma viszont már az említett elszántsággal, kitartással és kreativitással megvalósíthatta álmát. Öt évet szánt rá a szabad­idejéből, meg minden bizonnyal jelentős tételt a megtakarított pénzéből, hogy megpróbálja rögzíteni, amit Gemenc mutatni képes. A legnagyobb felfedezése egy feketególya-fészek megtalálása és bekamerázása volt, ami már csak azért is nagy dolog, mert ez a faj a fehér rokonnal ellentétben kimondottan bizalmatlan, rejtőzködő életet él. Állítólag 35 pár fészkel a Gemenci-erdőben, de nehéz lenne kiállítani harmincöt embert, aki valóban látott már ilyet. Nos, Olma Frigyes webkamerája egészen közel hozza a fészekben történteket, ez pedig szenzáció a javából. Még akkor is, ha ezek a felvételek feltűnően rosszabb minőségűek a többinél.

De a mindössze egyórás film java „a többiből” tevődik össze, erre szokás azt mondani, hogy lélegzetelállító felvételek. Szarvasok, vaddisznók, mindenféle madarak és virágok, lassított és gyorsított felvételek; külön-külön mindegyik bravúros, profi munka, minden tiszteletünk az alkotóé.

Csakhogy – kell is ezt magyarázni? – egy film nemcsak képek sorozata, legalább ennyire fontos a dramaturgia, a zene, a vágás. Nos, a Gemenc e tekintetben fájóan amatőr. A fekete gólya megérkezése és költözése közötti időszak (márciustól szeptemberig) adja a keretét, de a gólyakukkolás mellett a rendező mindent megpróbál bemutatni és elmagyarázni, és ez lehetetlen ennyi idő alatt. Ráadásul sokszor elvész a szépségben, egy-egy mókás jelenetben, a narrátor pedig a legtöbbször erőltetetten próbálja elmesélni azt, amit egyébként is látunk. A szöveg, az elbeszélés módja, a zenei motívumok (főcím: Este a székelyeknél) leginkább dr. Homoki Nagy (50–60 éves) műveinek hangvételét idézik, ám míg azok – a profi forgatókönyvnek hála – izgalmas filmként is működtek, a Gemenc csak pazar képek sorozata. Gyönyörködünk, gyönyörködünk, de a csodás vidék ettől még idegen marad.

Forgalmazza a Pannonia Entertainment Ltd.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.