Film

Halálos mélység

  • Szabó Ádám
  • 2014. május 30.

Film

A 80-as évek elején járunk, amikor még pornóbajusszal és barkóval is lehetett hős az ember

, Petter például szál egyedül kénytelen végigküzdeni magát e filmen, pedig a keszonbetegség és a mélytengeri nyomás mellett egy konspirációs ügy és megannyi mocskos személy is az útjában áll - a végére talán még ő maga is bemocskolódik. Norvég filmről van azonban szó - ismerjük az ilyet, a műfaji kereteken belül maradva kicsit minden és mindenki más, a fémíz és a hideg hangulat pedig már a főcímnél elkap minket.

Az igaz történet alapján készült Halálos mélység azt meséli el, hogyan és milyen áldozatok árán vált Norvégia a világ egyik legtehetősebb országává. Vagy inkább azt, mit tud tenni egy kisember, ha az ő élete mit sem számít - a tét ugyanis néhány ember életénél sokkal nagyobb. Esetleg arról szól a film, hogyan dolgozza fel testvére elvesztését és a családi drámát egy gyökértelen, eleddig semmihez nem ragaszkodó adrenalinjunkie. A fentiek közül bármelyik lehet. Egy biztos, az Északi-tenger mélyén fekete aranyat találtak a nem is oly régmúltban, s a kitermelése igazi férfimunka. A norvégok az amerikaiakkal együtt küzdenek az olajért, amihez mindig és mindenhol vér tapad - ezúttal baleset történik, s a főhős testvére meghal. Hogy kinek a hibájából és miért? Százszázalékos választ sem erre, sem a többi felvetésre nem kapunk. Az egyedi látványvilág dicsérendő, a Halálos mélység viszont nem tudta eldönteni, thriller, családi dráma, esetleg krimi szeretne-e lenni - mindegyikbe belekapott, de egyikben sem tudott úgy igazán elmerülni.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.