Film

Hiába vagy bátor

Paul W. S. Anderson: Pompeji 3D

  • - barotányi -
  • 2014. március 27.

Film

Vannak a kultúr-, mi több, a földtörténetnek olyan örök mítoszai, melyeket nem árt időről időre újra feleleveníteni - Pompeji sajnálatos, habár földtani értelemben igen tanulságos pusztulása mindenképpen ilyen.

S amikor az emberfia meghallja, hogy a munkát maga a remek P. W.S. Anderson, többek között a Mortal Kombat, a Halál a Ragadozó ellen alkotója, sőt a teljes Kaptár-széria atyja és több darabjának rendezője kapta, a néző már előre dörzsöli a tenyerét a várható baromsághegyekre számítva - legfeljebb azt sajnálja, hogy maradhattak ki a történetből a rendező kedvencei: a vírusverte zombik és a predátorok, a kozmosz Semjén Zsoltjai.

Ehhez képest a direktor úr egészen jól jön ki a dologból - körberöhögni szinte biztosan nem fogják, pedig a maga részéről mindent elkövetett ezért. A párbeszédeket például jobb, ha meg sem hallják - ezeket még a notórius Xena- és Vadak ura-rajongók is sótlannak és értelmetlennek fogják találni, a sztorira pedig jellemző, hogy a béna, titanicos szerelmi szálat leszámítva egy kudarcba fúlt stadionépítés körül zajlik! Kár lenne említést tennünk holmi jellemekről: amúgy se sok színész kapott szerepet a filmben, aki meg mégis (például Kiefer Sutherland), az is csak a skatulyáktól való kétségbeesett menekülésként fogja értékelni e munkáját. A korhatáros beosztás miatt teljesen erotikamentesített filmben Emily Browning formálja meg a szexista képzeletet mégis megragadó törékeny őzikét - ehhez képest még mindig a Múmia visszatér főgonoszaként (illetve az Oz Adebisijeként is) hírhedett Adewale Akinnuoye-Agbaje örökös bajnok gladiátora a legjobb. És ezzel el is érkeztünk a film fő érdeméhez, amennyiben sikerült lefektetnie az eddig csak töredékeiben létező kardozós-szandálos-vulkános filmek nulla kilométerkövét. A verekedős, párbajozós, harcolós jeleneteket ugyanis virtuóz módon koreografálták - ebben a tekintetben speciel veri az összes gladiátoros filmet (igen, még azt is...). Ezenfelül pedig úgy egy óra szerencsétlenkedéssel körített bajvívás után elkezd működni a Vezúv, és ez szépen ellopja a show-t a film egyéb ágenseitől, akiket sorra-rendre kiiktat az élők sorából - de hát ez is volt a cél!

Persze a filmet hiába is mutatnánk meg egy csapat vulkanológusnak, ők hálátlan módon továbbra is panaszkodni fognak, pedig meg kell állapítanunk, hogy szakmai pontosság és történeti hűség terén komoly előrelépés történt: szinte már látszik a kút szája!

A vulkáni bombákat, a felszíni hasadékokat, meg a cunamit kicsit túltolták a filmben (megrendelői igény is van a világon), de amúgy a horzsakőhullás, a földrengés és a végén a piroklaszt torlóár (izzó hamu- és blokkáradat) vizuálisan szinte rendben is volna - bár ez utóbbit egyértelműen Emmerichtől "tanulta" a mi Andersonunk. S lett volna még mit okulni a nagy némettől (leginkább a hibáiból): az elemek tombolását nem szabad megzavarni, pláne nem holmi nyálas szentimentalizmussal: engedjük, hogy néha az izzófelhő és a szökőár szóljon helyettünk!

Forgalmazza a Pro Video

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.