Film

Hiába vagy bátor

Paul W. S. Anderson: Pompeji 3D

  • - barotányi -
  • 2014. március 27.

Film

Vannak a kultúr-, mi több, a földtörténetnek olyan örök mítoszai, melyeket nem árt időről időre újra feleleveníteni - Pompeji sajnálatos, habár földtani értelemben igen tanulságos pusztulása mindenképpen ilyen.

S amikor az emberfia meghallja, hogy a munkát maga a remek P. W.S. Anderson, többek között a Mortal Kombat, a Halál a Ragadozó ellen alkotója, sőt a teljes Kaptár-széria atyja és több darabjának rendezője kapta, a néző már előre dörzsöli a tenyerét a várható baromsághegyekre számítva - legfeljebb azt sajnálja, hogy maradhattak ki a történetből a rendező kedvencei: a vírusverte zombik és a predátorok, a kozmosz Semjén Zsoltjai.

Ehhez képest a direktor úr egészen jól jön ki a dologból - körberöhögni szinte biztosan nem fogják, pedig a maga részéről mindent elkövetett ezért. A párbeszédeket például jobb, ha meg sem hallják - ezeket még a notórius Xena- és Vadak ura-rajongók is sótlannak és értelmetlennek fogják találni, a sztorira pedig jellemző, hogy a béna, titanicos szerelmi szálat leszámítva egy kudarcba fúlt stadionépítés körül zajlik! Kár lenne említést tennünk holmi jellemekről: amúgy se sok színész kapott szerepet a filmben, aki meg mégis (például Kiefer Sutherland), az is csak a skatulyáktól való kétségbeesett menekülésként fogja értékelni e munkáját. A korhatáros beosztás miatt teljesen erotikamentesített filmben Emily Browning formálja meg a szexista képzeletet mégis megragadó törékeny őzikét - ehhez képest még mindig a Múmia visszatér főgonoszaként (illetve az Oz Adebisijeként is) hírhedett Adewale Akinnuoye-Agbaje örökös bajnok gladiátora a legjobb. És ezzel el is érkeztünk a film fő érdeméhez, amennyiben sikerült lefektetnie az eddig csak töredékeiben létező kardozós-szandálos-vulkános filmek nulla kilométerkövét. A verekedős, párbajozós, harcolós jeleneteket ugyanis virtuóz módon koreografálták - ebben a tekintetben speciel veri az összes gladiátoros filmet (igen, még azt is...). Ezenfelül pedig úgy egy óra szerencsétlenkedéssel körített bajvívás után elkezd működni a Vezúv, és ez szépen ellopja a show-t a film egyéb ágenseitől, akiket sorra-rendre kiiktat az élők sorából - de hát ez is volt a cél!

Persze a filmet hiába is mutatnánk meg egy csapat vulkanológusnak, ők hálátlan módon továbbra is panaszkodni fognak, pedig meg kell állapítanunk, hogy szakmai pontosság és történeti hűség terén komoly előrelépés történt: szinte már látszik a kút szája!

A vulkáni bombákat, a felszíni hasadékokat, meg a cunamit kicsit túltolták a filmben (megrendelői igény is van a világon), de amúgy a horzsakőhullás, a földrengés és a végén a piroklaszt torlóár (izzó hamu- és blokkáradat) vizuálisan szinte rendben is volna - bár ez utóbbit egyértelműen Emmerichtől "tanulta" a mi Andersonunk. S lett volna még mit okulni a nagy némettől (leginkább a hibáiból): az elemek tombolását nem szabad megzavarni, pláne nem holmi nyálas szentimentalizmussal: engedjük, hogy néha az izzófelhő és a szökőár szóljon helyettünk!

Forgalmazza a Pro Video

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.