Film

Ifjak és erősek

  • Szabó Ádám
  • 2015.10.17 10:09

Film

A rostock-lichtenhageni zavargásokat a háború utáni Németországban lezajlott legnagyobb migránsok elleni támadásként tartják számon. Az 1992-es események nem tartottak tovább három napnál – a film a történések legforróbb, utolsó napján játszódik – és meglepő módon senki nem halt meg közben; mégis, a berlini fal leomlása után három évvel kegyetlen módon mutatta meg a társadalomban jelen lévő feszültségeket. Az Ifjak és erősek egyszerre tekint az 1992-es zavargások mögött húzódó múltra, és veti vigyázó szemeit a jelenre: szírek és afgánok helyett vietnami, román és cigány menekültek állnak a zúgolódások középpontjában, akiket a nevezetes Napraforgó-házba zsúfoltak a hatóságok. Akad hát viszonyítási pont a Keletibe polifoamot hordó önkéntesnek és az ugyanoda nemrég még köpködni járóknak is. A főszereplő is ilyen köpködő: zavarodott kamasz, a szélsőségek különböző lépcsőfokain járó bandával az oldalán. Az egyetlen, ami összehozza őket, a gyűlölet.

Az összetett témát több oldalról szemléli a film: a kvázi femme fatale-lal és anti-felnövéstörténettel megbolondított huligánbanda mellett ugyanúgy megkapjuk a zavarodott és inkompetens politikusok nézőpontját, mint a vietnami migránsokét. Burhan Qurbani rendező úgy faragta a dramaturgiát egyértelmű, de még épp nem szájbarágós motívumokra, hogy figurái árnyaltak maradjanak. Az áldozatokat ugyanúgy nem tudjuk egy kalap alá venni, mint a támadókat – előbbiek eleve eltérő módon integrálódtak a magára még nem találó társadalomba, utóbbiakat pedig motivá­cióik, a hierarchiában elfoglalt helyük különbözteti meg egymástól. A két csoport összeütközéséből 1992-ben még nem lett véres tragédia, de az Ifjak és erősek ma már dermesztő figyelmeztetésként hat.

 

 

 

 

Szemrevaló – Új filmek Ausztriából, Svájcból és Németországból

(2015. szeptember 24.–október 6.)

Budapesten a Művész moziban

Debrecenben az Apolló moziban

Pécsett az Apolló moziban

Szegeden a Belvárosi moziban

Neked ajánljuk