Interjú

„Inkább patrónusnak mondanám”

Csáky Attila producer

Film

A héten mutatják be Tolvaly Ferenc Szent Ignác útja című filmjét. A film producerével a zarándokfilm valósághoz való viszonyáról, hitelességéről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Játékfilmek, dokumentumfilmek gyártásvezetőjeként, producereként ismert, Mészáros Mártával, Szász Jánossal, Vágvölgyi B. Andrással dolgozott együtt. Tolvaly Ferenc zarándokfilmjei azonban más világnézetet, vagyis inkább a földi világtól való elrugaszkodást képviselik. Hogyan került ennek a műfajnak a közelébe?

Csáky Attila: Valóban gyakrabban készítettem történelmi vagy szerzői filmeket, de ennek is van előzménye a filmográfiámban. Társproducere voltam Szaladják István Madárszabadító, felhő, szél című 2006-os játékfilmjének, ami ugyancsak egy spirituális utazás volt. Tolvaly Ferencet régóta ismerem, és más jellegű egyéb munkák mellett, az iszlámról szóló, Boszporusz felett a híd című 2007-es zarándokfilmjében is együttműködtünk.

MN: Az ismertetőben azt olvasom, hogy a film „Tolvaly Ferenc regénye alapján készült”, de a regény is csak most jelenik meg. A Szent Ignác útja fikció vagy dokumentumfilm?

CSA: A regényben természetesen benne van annak a több mint 600 kilométeres zarándokútnak a leírása is, amelyet Loyolai Szent Ignác 500 évvel ezelőtt megtett, mielőtt megalapította volna a jezsuita rendet. A könyvben Tolvaly Ferenc – aki három éve megtette az utat – a többi közt a saját élményeit is elmeséli. A filmben viszont négy fiatalember teszi meg az utat a lelki vezető jezsuita atyával, José Luis Iriberrivel. A stáb Ignáchoz hasonlóan a baszkföldi Loyolából indult, és 22 nap elteltével érkeztünk a katalóniai Manresába, miközben mindennap forgattunk.

MN: Hogyan választották ki a szereplőket?

CSA: A jezsuita rend tette közzé a felhívásunkat. Rengetegen jelentkeztek, velük a film másik forgatókönyvírója, a jezsuita rend munkatársa, Balázs Zsuzsa beszélgetett el, s e beszélgetések alapján választottuk ki azt a négy fiatalembert, két lányt és két fiút, akik így a film szereplőivé váltak. De hangsúlyoznám, hogy ezek a fiatalok nem a filmre, hanem a zarándoklat közbeni lelkigyakorlatra jelentkeztek. Olyan zarándoklatra, amely egyúttal filmforgatás is, ezért cserébe felajánlottuk nekik, hogy biztosítjuk a megfelelő körülményeket.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.