Interjú

„Inkább patrónusnak mondanám”

Csáky Attila producer

Film

A héten mutatják be Tolvaly Ferenc Szent Ignác útja című filmjét. A film producerével a zarándokfilm valósághoz való viszonyáról, hitelességéről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Játékfilmek, dokumentumfilmek gyártásvezetőjeként, producereként ismert, Mészáros Mártával, Szász Jánossal, Vágvölgyi B. Andrással dolgozott együtt. Tolvaly Ferenc zarándokfilmjei azonban más világnézetet, vagyis inkább a földi világtól való elrugaszkodást képviselik. Hogyan került ennek a műfajnak a közelébe?

Csáky Attila: Valóban gyakrabban készítettem történelmi vagy szerzői filmeket, de ennek is van előzménye a filmográfiámban. Társproducere voltam Szaladják István Madárszabadító, felhő, szél című 2006-os játékfilmjének, ami ugyancsak egy spirituális utazás volt. Tolvaly Ferencet régóta ismerem, és más jellegű egyéb munkák mellett, az iszlámról szóló, Boszporusz felett a híd című 2007-es zarándokfilmjében is együttműködtünk.

MN: Az ismertetőben azt olvasom, hogy a film „Tolvaly Ferenc regénye alapján készült”, de a regény is csak most jelenik meg. A Szent Ignác útja fikció vagy dokumentumfilm?

CSA: A regényben természetesen benne van annak a több mint 600 kilométeres zarándokútnak a leírása is, amelyet Loyolai Szent Ignác 500 évvel ezelőtt megtett, mielőtt megalapította volna a jezsuita rendet. A könyvben Tolvaly Ferenc – aki három éve megtette az utat – a többi közt a saját élményeit is elmeséli. A filmben viszont négy fiatalember teszi meg az utat a lelki vezető jezsuita atyával, José Luis Iriberrivel. A stáb Ignáchoz hasonlóan a baszkföldi Loyolából indult, és 22 nap elteltével érkeztünk a katalóniai Manresába, miközben mindennap forgattunk.

MN: Hogyan választották ki a szereplőket?

CSA: A jezsuita rend tette közzé a felhívásunkat. Rengetegen jelentkeztek, velük a film másik forgatókönyvírója, a jezsuita rend munkatársa, Balázs Zsuzsa beszélgetett el, s e beszélgetések alapján választottuk ki azt a négy fiatalembert, két lányt és két fiút, akik így a film szereplőivé váltak. De hangsúlyoznám, hogy ezek a fiatalok nem a filmre, hanem a zarándoklat közbeni lelkigyakorlatra jelentkeztek. Olyan zarándoklatra, amely egyúttal filmforgatás is, ezért cserébe felajánlottuk nekik, hogy biztosítjuk a megfelelő körülményeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.