Interjú

„Inkább patrónusnak mondanám”

Csáky Attila producer

Film

A héten mutatják be Tolvaly Ferenc Szent Ignác útja című filmjét. A film producerével a zarándokfilm valósághoz való viszonyáról, hitelességéről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Játékfilmek, dokumentumfilmek gyártásvezetőjeként, producereként ismert, Mészáros Mártával, Szász Jánossal, Vágvölgyi B. Andrással dolgozott együtt. Tolvaly Ferenc zarándokfilmjei azonban más világnézetet, vagyis inkább a földi világtól való elrugaszkodást képviselik. Hogyan került ennek a műfajnak a közelébe?

Csáky Attila: Valóban gyakrabban készítettem történelmi vagy szerzői filmeket, de ennek is van előzménye a filmográfiámban. Társproducere voltam Szaladják István Madárszabadító, felhő, szél című 2006-os játékfilmjének, ami ugyancsak egy spirituális utazás volt. Tolvaly Ferencet régóta ismerem, és más jellegű egyéb munkák mellett, az iszlámról szóló, Boszporusz felett a híd című 2007-es zarándokfilmjében is együttműködtünk.

MN: Az ismertetőben azt olvasom, hogy a film „Tolvaly Ferenc regénye alapján készült”, de a regény is csak most jelenik meg. A Szent Ignác útja fikció vagy dokumentumfilm?

CSA: A regényben természetesen benne van annak a több mint 600 kilométeres zarándokútnak a leírása is, amelyet Loyolai Szent Ignác 500 évvel ezelőtt megtett, mielőtt megalapította volna a jezsuita rendet. A könyvben Tolvaly Ferenc – aki három éve megtette az utat – a többi közt a saját élményeit is elmeséli. A filmben viszont négy fiatalember teszi meg az utat a lelki vezető jezsuita atyával, José Luis Iriberrivel. A stáb Ignáchoz hasonlóan a baszkföldi Loyolából indult, és 22 nap elteltével érkeztünk a katalóniai Manresába, miközben mindennap forgattunk.

MN: Hogyan választották ki a szereplőket?

CSA: A jezsuita rend tette közzé a felhívásunkat. Rengetegen jelentkeztek, velük a film másik forgatókönyvírója, a jezsuita rend munkatársa, Balázs Zsuzsa beszélgetett el, s e beszélgetések alapján választottuk ki azt a négy fiatalembert, két lányt és két fiút, akik így a film szereplőivé váltak. De hangsúlyoznám, hogy ezek a fiatalok nem a filmre, hanem a zarándoklat közbeni lelkigyakorlatra jelentkeztek. Olyan zarándoklatra, amely egyúttal filmforgatás is, ezért cserébe felajánlottuk nekik, hogy biztosítjuk a megfelelő körülményeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.

Eddig csak a szégyen

Aláírták a koalíciós szerződést, innentől hivatalosnak tekinthető, hogy megalakul a szétválás utáni Csehország minden bizonnyal leggusztustalanabb kormánya, amelyben egy populista vezér, Andrej Babiš dirigálja saját személyre szabott pártja (az Ano) és két neonáci pártocska (a 7,8 százalékos SPD és a 6,8-as Motoristé sobě) delegáltjait.