Interjú

„Inkább patrónusnak mondanám”

Csáky Attila producer

Film

A héten mutatják be Tolvaly Ferenc Szent Ignác útja című filmjét. A film producerével a zarándokfilm valósághoz való viszonyáról, hitelességéről is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Játékfilmek, dokumentumfilmek gyártásvezetőjeként, producereként ismert, Mészáros Mártával, Szász Jánossal, Vágvölgyi B. Andrással dolgozott együtt. Tolvaly Ferenc zarándokfilmjei azonban más világnézetet, vagyis inkább a földi világtól való elrugaszkodást képviselik. Hogyan került ennek a műfajnak a közelébe?

Csáky Attila: Valóban gyakrabban készítettem történelmi vagy szerzői filmeket, de ennek is van előzménye a filmográfiámban. Társproducere voltam Szaladják István Madárszabadító, felhő, szél című 2006-os játékfilmjének, ami ugyancsak egy spirituális utazás volt. Tolvaly Ferencet régóta ismerem, és más jellegű egyéb munkák mellett, az iszlámról szóló, Boszporusz felett a híd című 2007-es zarándokfilmjében is együttműködtünk.

MN: Az ismertetőben azt olvasom, hogy a film „Tolvaly Ferenc regénye alapján készült”, de a regény is csak most jelenik meg. A Szent Ignác útja fikció vagy dokumentumfilm?

CSA: A regényben természetesen benne van annak a több mint 600 kilométeres zarándokútnak a leírása is, amelyet Loyolai Szent Ignác 500 évvel ezelőtt megtett, mielőtt megalapította volna a jezsuita rendet. A könyvben Tolvaly Ferenc – aki három éve megtette az utat – a többi közt a saját élményeit is elmeséli. A filmben viszont négy fiatalember teszi meg az utat a lelki vezető jezsuita atyával, José Luis Iriberrivel. A stáb Ignáchoz hasonlóan a baszkföldi Loyolából indult, és 22 nap elteltével érkeztünk a katalóniai Manresába, miközben mindennap forgattunk.

MN: Hogyan választották ki a szereplőket?

CSA: A jezsuita rend tette közzé a felhívásunkat. Rengetegen jelentkeztek, velük a film másik forgatókönyvírója, a jezsuita rend munkatársa, Balázs Zsuzsa beszélgetett el, s e beszélgetések alapján választottuk ki azt a négy fiatalembert, két lányt és két fiút, akik így a film szereplőivé váltak. De hangsúlyoznám, hogy ezek a fiatalok nem a filmre, hanem a zarándoklat közbeni lelkigyakorlatra jelentkeztek. Olyan zarándoklatra, amely egyúttal filmforgatás is, ezért cserébe felajánlottuk nekik, hogy biztosítjuk a megfelelő körülményeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.