A szokatlan rémtörténeteiről ismert Clive Barker műve alapján készült film egyszerre érintette a rasszok közti szerelem, a városi szegénység és az elhallgatott fekete történelem kérdéseit; a kérdés csak az volt, mikor fedezik fel újra maguknak Kampókezet a fekete alkotók, és mit kezdenek a magát szó szoros értelmében továbbíró történettel. Az eredeti sztorit most Nia DaCosta és az okos, szociálisan érzékeny horrorjairól ismert Jordan Peele vette kezelésbe. Nehéz is lett volna megkerülni Rose filmjét a jelenlegi feketehorror-reneszánsz idején (Antebellum, Them, Mi, Lovecraft Country, Tűnj el!), amelynek darabjait egyébként gyakran éri a kritika, hogy szórakoztatásra és borzongatásra váltják a fekete közösség traumáit és fájdalmát. Az újrafeldolgozással az is kiderülhetett, mennyire szerencsésen öregedett az eredeti változat, illetve mit tud nyújtani Kampókéz legendája a mai átalakuló, faji feszültségektől feszített Amerikában. DaCosta és Peele úgy döntöttek, hogy nem tagadják meg Rose művét, és nyíltan továbbépítik, aktualizálják annak mitológiáját.
Anthony McCoy (Yahya Abdul-Mateen II) festőként dolgozik Chicagóban, kurátor barátnőjével él a város egykor gettóként működő, de mára dzsentrifikált kerületében. Ígéretes művészként indult, de mostanra kifogyott az ihletből. Egy baráti vacsorán hall Kampókéznek a chicagói Cabrini-Green negyedből indult legendájáról: a fantom őrületbe kergette Helen Lyle-t, a fehér antropológushallgatót, aki a városi legendákat kutatta. Ámokfutásának majdnem áldozatul esett egy kisbaba is. Anthony szinte megszállottan kutatni kezdi a rém történetét, ekkor hall Sherman Fieldsről, Cabrini-Green kampókezű figurájáról, aki cukorkát osztogatott a helyi gyerekeknek. A különös férfit hamisan vádolják meg egy fehér kislány bántalmazásával, és a rendőrök egy akció során brutálisan megölik. A művészt rabul ejti a történet és vadul festeni kezd, de közben egyre nyomasztóbb látomások gyötrik, és környezetében elszabadul az erőszak.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
