Jack Reacher

  • Szabó Ádám
  • 2013. február 17.

Film

Tom Cruise imázsának építésén legalább annyian munkálkodnak mostanság, mint a rombolásán - a zászlót mindkét fél előtt maga Cruise viszi.

Tom Cruise imázsának építésén legalább annyian munkálkodnak mostanság, mint a rombolásán - a zászlót mindkét fél előtt maga Cruise viszi. Alakuljon akárhogy is, mint atyai hajlékhoz, a Mission Impossible sorozathoz bármikor visszatérhet - legközelebb 2015-ben meg is teszi. Ugyanez a helyzet az akcióműfajjal is: a Jack Reacher épp az M:I-hez hasonló sorozattá kíván válni, és a Lee Child ponyvájából készült film alkalmasnak is látszik rá.

Jack Reachert, az amerikai hadsereg kitűnő és visszavonult növendékét lehetetlen megtalálni - csak akkor és ott bukkan fel, amikor és ahol akar. Most például egy ártatlan embereket lemészároló - egy hasonló esetet a katonaságnál egyszer már megúszó - veterán ügyében van rá szükség, és ő nyomban ott is terem.

A start után egy bírósági film felvezető szakaszához illő kerékvágásban haladunk hamis nyomokkal, összeesküvéssel, ártatlanokkal és ártókkal, majd ahogy a forgatókönyv bűvészkedni kezd a fordulatokkal, úgy farolunk a krimi és az akciófilm utcájába - aztán ezt az oda-vissza utat még bejárjuk párszor. A hirtelen váltásokat jól meg is sínyli a film, a ritmus nem egyszer huppan hatalmasakat, de tán pont az erőszakolt fordulatokat hivatott ellensúlyozni a sűrűn hintett szarkasztikus humor - ami olyan jól működik, hogy még Cruise-ról is elhisszük, hogy van humora. Ráadásul az egyes részek önmagukban is elég jók: a feszültség a helyén van, az akciók pedig az első fékcsikordulástól az utolsó, éppen fül mellett elsuhanó golyóig (meg az azt követő sok másikig) klappolnak. Mi is kéne még?

Forgalmazza a UIP-Duna Film


Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.