Dredd

Film

Persze, reneszánszát éli a képregény-feldolgozás, a Marvel-hősök után vászonra ért a 2000 AD Dredd bírója is. A rajongók bizonyára tűkön ültek, a többiek a 95-ös Stallone-verzió bukása után, meglehet, szkeptikusabban várták a produkciót.

A történet ugye nem rejteget nagy fordulatokat és megrázó lelki fejlődést, egy disztopikusan bűnös városban vagyunk, kellőképp nyomasztóra fényezett díszletekben, ahol szerencsére sem a minimálgettót, sem a sci-fi high-tech csilivilijét nem vitték túlzásba. A jócskán megbomlott rend fegyelmezett őrei annyiban különböznek az általuk üldözöttektől, hogy törvényre hivatkozva nagyobb tömegeket és sokkal képzettebben lőnek halomra, mint a többiek. Dredd és a nyakába varrt, ráadásul gondolatolvasó skillekkel is felvértezett újonc pedig éppen a legelvetemültebb drogkartellel akad össze. Zárt történet, zárt helyen. Nincs nagy mozgástér, ám ez a leszabályozottság kifejezetten jót tesz a filmnek. A nagy sztori helyett ugyanis nagyon ügyesen kivitelezett képi világot kapunk, pacsi az operatőrnek. A lassított kameramozgás, a felfényezett közelik egy egészen absztrakt, már-már művészi keretet adnak a szétloccsanó fejeknek és fröcsögő vérnek. A látvány valahol a trancsírozós akciómozik és a klasszikus drogfilmek képi világának keveréke, voltaképpen megnyerő elegy. Így Pete Travis rendező egy időre megmenti a már veszettnek hitt vérontós mundér becsületét, még akkor is, ha a színészi játékot nehéz lenne méltatni, hiszen Karl Urban csak egy másfél óráig morcosan lebiggyedő száj. Annak persze hiteles.

Forgalmazza a PARLUX Entertainment

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.