Jasmine és Alain jó harminc évvel ezelőtt ismerkedett meg egymással Franciaországban, ahol az Iránból érkezett ösztöndíjas lány az abszurd színházat tanulmányozza. Szenvedélyesen egymásba szeretnek, de Jasmine-nak hamarosan vissza kell térnie Teheránba. Naponta jönnek-mennek a levelek, és mindketten buzgón szervezik a viszontlátást: a lány elköltözik a családjától, és lakást bérel a belvárosban, ahol együtt lehetnek. Alain 1978. szeptember 8-án érkezik meg Teheránba: a „fekete péntek” napján, mikor Reza Pahlavi sah katonái tüzet nyitnak a hetek óta tüntetőkre.
Amit ma iszlám forradalomnak neveznek, az hasonlóan indult, mint az arab tavasz: a felkelők soraiban egymás mellett küzdöttek demokráciát akarók, éhséglázadók és vallási fundamentalisták. Az előbbiek illúziókkal eltelve várták a tizenöt éves franciaországi emigrációból a sah elűzése után hazatérő Khomeinit és a bölcs vezetése alatt megvalósuló igazságosabb társadalmat. Az iráni lázadás és polgárháború nem pusztán a háttere, hanem aktív résztvevője, alakítója lesz kettejük kapcsolatának. Amelyet titokban kell tartaniuk, sem a család, sem a barátok nem tudhatnak róla, csak a négy fal közé zárva lehetnek együtt, de ami igazán közéjük áll, az a győzedelmes forradalom. Miután szertefoszlanak a demokratikus illúziók és megkezdődnek a tömeges kivégzések, beindul az állami terror, Alainnek már nincs maradása Iránban. Jasmine még reménykedik, hogy kifullad, enyhülni fog a vallási furor, védené a hazáját, a népét, a kulturális különbségeket okolja kettejük eltávolodásáért. (Alain harminc évvel később bevallja, hogy érzéketlen volt: ha feleségül kéri Jasmine-t, ha kitart mellette, a lány vállalta volna a veszélyt, a három hétig tartó kalandos utat vissza, Franciaországba.)
Ezt az önmagában talán banális love storyt lenyűgöző képekben meséli el Ughetto. Egész várost épített fel hozzá, tömegjeleneteket kreált, és nemcsak a szeretkezést képes költőien színre venni kék és okkersárga gyurmafiguráival, hanem bonyolult és ellentmondásos érzelmeket is. A kézzel a szemünk előtt megformált, fény-árnyékkal életre keltett alakok vágyakoznak, szenvednek, szárnyalnak a boldogságtól, összeroppannak a csalódás súlya alatt az önéletrajzi elemekből és világpolitikai eseményekből összeszőtt történetben.