Jön valaki, s lerántja a leplet a korrupcióról, az embertelenségről, a hülyeségről

  • narancs.hu
  • 2016. november 11.

Film

Mi már megtaláltuk a Verzió legjobb filmjét.

A Nagy Ugrás megvan? Az ötvenes évek végén Mao Ce-tung, Kína kommunista egyeduralkodója jónak látta átszabni az alapvetően agrárországot iparivá, ez a komcsiknak amolyan becsípődésük volt, mint a párttagkönyv. A tervre ráment egy rakás pénz, de még annál is jóval több emberélet: kohók és erőművek nőttek ki a természetből és a tökéletes hozzá nem értésből. Beköszöntött a „három nehéz év”, s emberek tömegei haltak éhen.

Az út (2015)

Az út (2015)

 

Zsang Zambo is pontosan három évig – a kezdetektől az átadásig – követte kamerájával a 2008-as nagy összkínai gazdasági program – gúnynevén a Második Nagy Ugrás – keretei közt megvalósuló autópálya-építést.

E vésztervét a kínai kormányzat – ami ugyebár még mindig a kommunista pártot jelenti (vagy fordítva) – az akkortájt csúcsra futó világméretű gazdasági válság kompenzálására eszelte ki, s pont ugyanúgy működött, mint Maoé: beleraktak egy zsák pénzt, közel 600 milliárd (!) dollárt, s megöltek egy csomó embert. Kit azzal, hogy embertelen körülmények közt törették vele az utat (egy alagútrobbantás során például 19 munkás halt meg, s messze nem ez az egyetlen tétel), kit pedig azzal, hogy rádöntötték a házát.

Az út (2015)

Az út (2015)

 

Különben minden úgy megy, mint a világ annyi más állami részvétellel folyó útépítésén: korrupció, pénzmosás, ki nem fizetett melósok, földönfutóvá tett emberek, örök időkre kipusztított természet, vér, könnyek, halál, gyors meggazdagodás.

Zsang sok külsőben felvett, látványos jelenettel operáló, négy fejezetre osztott másfélórás filmje igyekszik minden oldalról körüljárni ezt az újabb három nehéz évet. Megismerjük az állam terveit, a maffiózók mohóságát, az építő cég gátlástalanságát, a munkások nyomorát, s a lakosság kínjait. A sors különös vicce: Mao szülőföldjén, szűkebb pátriájában járunk.

Zsang mindent bevet, amit ma a dokumentfilmezés tud, s a kellően grandiózus témát is megtalálta hozzá. Nem is lazsál el semmit, műve után nem marad nyitott kérdés. S persze a filmjében játszik egy völgyhíd is…

Völgyhíd, értik! Azazhogy mégiscsak maradt egy kérdés: hogy van az, hogy a rettenetes elnyomó Kínában csinálnak ilyen filmet? Magyarországon miért nem? Mi hiányzik: a völgyhíd vagy akarat? Mi nincs nálunk: korrupció vagy dokumentumfilm?

A hátralévő vetítések: Toldi, nov. 11., 20:30; Művész, nov. 12., 22.00

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.