Dokumentumfilm

José & Pilar

  • - urfi -
  • 2011. december 7.

Film

A Nobel-díjas Nagy Író asztala előtt ül. Felnyitja a laptopot, szemüvegén megcsillan a napfény. Berak egy szimfóniát, visszaül – és ekkor a kamera mögé kerül: lám, nem az újabb remekművön dolgozik a hősi pózba helyezkedett mester. Hanem bizony pasziánszozik, és azt magyarázza, milyen vicces, amikor a kártyák táncolnak a képernyőn. Meg azt, hogy ha Alzheimere lenne, nem tudna nyerni – ezzel tesztel. Amikor ezután a 85 éves Saramago rácsap felesége fenekére, már egyértelmű, hogy ez a film nem a nagy művész iránti rajongás tiszteletköreit futja.

 

 


 

De nem is a „mű mögötti ember” érdekli. Persze, ez a négy éven át felvett, 240 órányi anyagból összevágott, fordulatos 125 perc egyedülálló közelségbe hozza a portugál írót, de ennél többről van szó. Leginkább egy házaspárról: az öntörvényű, de elbűvölő öregemberről és nem kevésbé öntörvényű feleségéről, aki egyszerre menedzsere és ápolónője. A 27 évvel fiatalabb Pilar del Río mintha egy Almodóvar-filmből lépne elénk, de Saramago mellett nem rúghat labdába: a jó öreg José lefegyverző szellemi frissességgel, megvesztegethetetlen világundorral sziporkázik istenről, halálról, öregségről – és nagyjából bármiről, ami szembejön. Márpedig eseményekből nincs hiány: fellépések szerte a világon, konferenciák, ünneplések. És a fontosabbak: meghal Pilar anyja, José kórházba kerül, és végül elkészül a könyv (Az elefánt vándorútja).

 

Miguel Gonçalves Mendes kamerája mindenhol ott van, és a nézőt az exkluzivitás és a bennfentesség érzésével vezeti végig öt országon, de főleg a pár otthonában, Lanzarote szigetén. Nem kell Saramago-fannak lenni, hogy rákapjunk az agyafúrtan komponált film ízére: ez egy különös szerelem (a kelleténél csak kicsit érzelgősebb) története, egy szubverzív gondolkodó mondataival kísérve a doku műfajával is kísérletező produkcióban. Az „extrák”: Saramago elsírja magát a Vakságból készült (amúgy bűn rossz) film vetítésén, felolvas Gael García Bernallal, egy mexikói konferencián pedig együtt szundikál García Márquezzel.

 

Vetítik december 8-án este nyolckor a Kinóban

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.