Írásunkból kiderül, hogyan lett az agrármérnök-végzettségű, egykori lelkes téeszes, majd balatoni vállalkozó negyedszázad alatt a magyar filmgyártás meghatározó figurája, a köztévé egyik fő beszállítója, a Thália Színház igazgatója, a NER kultúrfelelőse. Ehhez közel egy tucat olyan, a kulturális életben aktív forrással beszéltünk, akik kapcsolatban voltak Kálomistával.
Kálomista beszélt nekünk ismerőséről, Simicska Lajosról is, Orbán Viktorról, akinek az évértékelőiről a következőket mondta: „Orbán jól vezeti az országot, nem hátrál meg, és kiáll a magyarokért. Szeretem hallgatni, elmegyek a beszédeire, ha időm engedi.” A cikkben természetesen a Kút-botrány is szóba kerül, azt Kálomista a „gyűlöletkampány” és „provokáció” szavakkal írta le.
Más filmesek is mentek hozzá, ha el kellett intézni valamit
Arról is írunk, hogyan került kapcsolatba Kálomista Portik Tamással – legalábbis Kálomista interpretációja szerint. A sajtóban már korábban is felmerült ez a kapcsolat, mivel a Portik–Laborc-jegyzőkönyvben két filmet említenek, a Majdnem szűz című Kálomista-produkciót és a Megy a gőzös című P. Koltai Gábor-filmet. A jegyzőkönyv szerint Portik arról beszél Laborcnak, hogy bizonyos – nem túl jó – filmek azért tudnak nagy nézőszámot produkálni, mert ő „lereklámozta őket” egy online felületen. Kálomista korábban azt mondta a Portikhoz fűződő viszonyáról, hogy helyszínek bérlésén kívül üzleti kapcsolat nem volt közöttük. Mostani beszélgetésünkön ugyanakkor arra utalt, hogy „több filmet reklámoztak ott, Portik mindenkit megtalált valahol. Azt akarta, hogy a művészvilághoz legyenek kapcsolatai. Más filmesek is mentek hozzá, ha el kellett intézni valamit”. Portik és Kálomista a börtön után drogügyletekbe és más alvilági üzelmekbe keveredő fiúról szóló Zuhanórepülés előkészítésekor kerültek kapcsolatba, a rendező Novák Eriken keresztül. Kálomista így emlékszik a találkozásra: „Novák Erik elvitt a Gellért-szállóba egy találkozóra, én nem tudtam, kivel. Az alvilágról nem lehet nélküle filmet csinálni, mondta Erik, amire annyit mondtam, hogy ne hülyülj. Aztán Portik közölte, hogy úgy tudja, az alvilágról akarunk filmet készíteni. Dehogyis, én egy forgatókönyvet szeretnék leforgatni, válaszoltam. Elkérte a forgatókönyvet, először nem akartam odaadni, végül kapott egyet. Két hét múlva hívott telefonon, hogy találkozzunk Erik nélkül, mondtam, hogy erre nincs időm, sem kedvem. Akkoriban azt írták az újságok, hogy elévültek a bűncselekményei, csak az olajozásról cikkeztek, nem néztem annyira utána. Szocialista kormány volt, és nem volt olyan ismeretség, akitől esetleg többet megtudhattam volna. Mindenesetre Portik kézzel belejegyzetelt a könyvbe, hogy hitelesebbek legyenek a jelenetek. Aztán kiderült, hogy több helyszín, ahol forgatni akartunk, hozzá tartozik. Ebben segíteni akart, amit elfogadtunk. Volt olyan is, hogy nem tudtunk elintézni útlezárásokat, de az embere telefonált egyet, és pár perc múlva ott álltak a rendőrök haptákban. Kialakult így egy normális kapcsolat. Nem volt titok, kiírtam a vége főcímben is.” Portik aztán egy másik Kálomista-film, a Kaméleon stáblistáján is feltűnt.
A Kálomista Gáborról írt portrét a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.
