Film

Kongó King

Nikolaj Arcel: A setét torony

  • - köves -
  • 2017. szeptember 10.

Film

Van egy rossz hírünk: nemcsak férfi és nő nem érthetik meg egymást, de a Jó és a Gonosz sem. Stephen King szerint – az ő írói találmánya a tornyok e legsetétebbike – azért nem, mert mindkettő mást akar.

De nem úgy, ahogy azt kollégája, Frederick Karinthy levezette: az egy másfajta film lenne, valószínűleg torony sem lenne benne, de ebben van, nem is kicsi. Tehát: a Gonosz lerombolná a tornyot, a Jó viszont megvédené, ebben rejlik az örök konfliktus. Hogy mit akar pontosan a torony, az e toronyról szóló filmből csak hellyel-közzel derül ki, egy dolog tűnik csak biztosnak, a torony állni akar, de ez is inkább csak általános tapasztalat, a tornyok már csak ilyenek. De a Gonosznak, akit Matthew McConaughey alakít, más elképzelései vannak. McConaughey kifinomult gonosz, a hangját sem emeli fel, az ordibálás amolyan újgonosz dolog, ő viszont a régi iskola embere: már az oviban is a fekete volt a jele, azóta sem viselt mást, csak feketét feketével. Ami a milánói fashion weeken jól mutat, az Stephen Kingnél rettegést kelt, félik is őt az összes világokban. Könnyű elveszni az ilyen nagyszabású, bonyolult rendszert alkotó univerzumokban, nem árt, ha átvesszük, mit tudunk: van egy magas építmény valahol, amit egy feketébe öltözött manus nem néz jó szemmel. Nehéz ezt követni, és egyre nehezebb lesz, mert egy gyerek is kerül a történetbe, egy különleges gyerek, aki – épp azért, mert különleges – nélkülözhetetlen a Gonosz terveihez, és jól megy a feketéhez. Ugye, megvan, mi volt a gonosz terve? És ez még nem minden, a különleges gyermeket meg kell védeni, kell tehát még valaki ebbe a már így is túlzsúfolt (torony + gonosz + gyerek) sztoriba. Jöjjön hát Idris Elba, a nemes anyagból készült cowboy azzal a díjnyertes, meggyötört ábrázatával, ami minden tornyos filmben jól jön. Elba pisztolyhőse ugyanabba az oviba járt, mint McConaughey gonosza, csak más csoportba: az ő jele Clint Eastwood volt, aminél nincs menőbb jel, nagyon is érthető, miért pikkel rá a fekete ember. Sokan épp ezért kárhoztatják a filmet, hogy Stephen King műfajokkal zsonglőrködő, sok ezer oldalas regénysorozatából ennyi maradt csupán: egy fiú, egy feketét viselő hipszter, egy fáradtan néző angol meg egy torony. Pedig lehetett volna ezt még egyszerűsíteni, a dánok (a rendező mellett a forgatókönyvíró is dolgozott már Mads Mikkelsennel) amúgy is jól értenek a letisztult terekhez. Simán kihagyhatták volna a tornyot, a fiút és még legalább két szereplőt.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.