Film

Kongó King

Nikolaj Arcel: A setét torony

  • - köves -
  • 2017. szeptember 10.

Film

Van egy rossz hírünk: nemcsak férfi és nő nem érthetik meg egymást, de a Jó és a Gonosz sem. Stephen King szerint – az ő írói találmánya a tornyok e legsetétebbike – azért nem, mert mindkettő mást akar.

De nem úgy, ahogy azt kollégája, Frederick Karinthy levezette: az egy másfajta film lenne, valószínűleg torony sem lenne benne, de ebben van, nem is kicsi. Tehát: a Gonosz lerombolná a tornyot, a Jó viszont megvédené, ebben rejlik az örök konfliktus. Hogy mit akar pontosan a torony, az e toronyról szóló filmből csak hellyel-közzel derül ki, egy dolog tűnik csak biztosnak, a torony állni akar, de ez is inkább csak általános tapasztalat, a tornyok már csak ilyenek. De a Gonosznak, akit Matthew McConaughey alakít, más elképzelései vannak. McConaughey kifinomult gonosz, a hangját sem emeli fel, az ordibálás amolyan újgonosz dolog, ő viszont a régi iskola embere: már az oviban is a fekete volt a jele, azóta sem viselt mást, csak feketét feketével. Ami a milánói fashion weeken jól mutat, az Stephen Kingnél rettegést kelt, félik is őt az összes világokban. Könnyű elveszni az ilyen nagyszabású, bonyolult rendszert alkotó univerzumokban, nem árt, ha átvesszük, mit tudunk: van egy magas építmény valahol, amit egy feketébe öltözött manus nem néz jó szemmel. Nehéz ezt követni, és egyre nehezebb lesz, mert egy gyerek is kerül a történetbe, egy különleges gyerek, aki – épp azért, mert különleges – nélkülözhetetlen a Gonosz terveihez, és jól megy a feketéhez. Ugye, megvan, mi volt a gonosz terve? És ez még nem minden, a különleges gyermeket meg kell védeni, kell tehát még valaki ebbe a már így is túlzsúfolt (torony + gonosz + gyerek) sztoriba. Jöjjön hát Idris Elba, a nemes anyagból készült cowboy azzal a díjnyertes, meggyötört ábrázatával, ami minden tornyos filmben jól jön. Elba pisztolyhőse ugyanabba az oviba járt, mint McConaughey gonosza, csak más csoportba: az ő jele Clint Eastwood volt, aminél nincs menőbb jel, nagyon is érthető, miért pikkel rá a fekete ember. Sokan épp ezért kárhoztatják a filmet, hogy Stephen King műfajokkal zsonglőrködő, sok ezer oldalas regénysorozatából ennyi maradt csupán: egy fiú, egy feketét viselő hipszter, egy fáradtan néző angol meg egy torony. Pedig lehetett volna ezt még egyszerűsíteni, a dánok (a rendező mellett a forgatókönyvíró is dolgozott már Mads Mikkelsennel) amúgy is jól értenek a letisztult terekhez. Simán kihagyhatták volna a tornyot, a fiút és még legalább két szereplőt.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”