Margarethe von Trotta pályája

Lányok a barikádon

Film

Minden A hetedik pecséttel kezdődött. Margarethe von Trotta addig talán nem bízott annyira a filmek politikai és művészi hatásában, de épp Párizsban volt a korai hatvanas években; jókor, jó helyen. Francia diáktársai viszik magukkal a Bergman-film vetítésére; őket már megérintette az újhullám. Mire a film véget ér, Von Trotta tudja, hogy a filmmel akar kezdeni valamit. 

Szerencséjére ekkoriban már a fiatal német film is ébredezik; ifjú férfi kollégái 1962-ben fogalmazzák meg az Ober­hauseni Nyilatkozatot és temetik el a papa moziját, ahogy tették előttük a franciák is. A termékeny közeg már formálódik, ám hősnőnknek beletelik néhány évbe, míg a maga ura lehet a kamera mögött.

Karrierjét színésznőként kezdi a német film jeles férfiúinak munkáiban: feltűnik Herbert Achternbusch (Sörkerti érzelmek; Sörharc), Rainer Werner Fassbinder (A dögvész istenei; Az amerikai katona), majd férje, Volker Schlöndorff filmjeiben is (Baal; A kombachi szegényember hirtelen gazdagsága; Ruth Halbfass erkölcse; Szalmaláng; Kegyelemlövés). A Baalban még elgyengülve hullik a karizmatikus és durva Fassbinder lábai elé, aki terhesen magára hagyja, de a Szalmaláng (1972) elváltként új életet kezdő Elisabethje már megelőlegez valamit a későbbi konok, öntudatos Von Trotta-i nőalakokból (e film forgatókönyvét már Schlöndorff-fal közösen jegyzi). A Kegyelemlövést (1976) Marguerite Yourcenar regénye alapján írja, és a fókuszt a reménytelenül szerelmes grófnőre helyezi (akit ő maga alakít). A dacos nőalak immár nem a férfiak szerelme között álló akadály, hanem tragikus hősnő, aki legalább annyira ragaszkodik eszméihez és a bolsevikok politikai ügyéhez, mint hűvös, könyörtelen imádottjához. A Katharina Blum elvesztett tisztességén (1975) már társrendezőként is dolgozik (bár a készítők eleinte vonakodtak feltüntetni a nevét, nehogy a női alkotó eltántorítsa a nézőket). Bár az ellenállás mikéntje és elfogadható mértéke addig is foglalkoztatja, ebben a filmben szinte tanmeseszerűen elmélkedik a témáról, igaz, még Heinrich Böll tollán keresztül. Böll eredeti regényében kikel az Axel Springer vezette jobboldali Bild Zeitung ellen, amely nemtelen módszerekkel és hangnemben támogatja az egyre önkényesebb német kormány keresztes hadjáratát a szélsőbaloldali terror (főként a Baader–Meinhof-csoport/Vörös Hadsereg Frakció) ellen. Az egyre mocskosabb módszerekhez folyamodó bulvármédia egy egyszerű bejárónőt (a bármikor robbanásra kész Angela Winkler alakítja) tesz tönkre, majd terel a baloldali radikalizmus útjára. Az őt zaklató újságíró megölésével fellázadó nő egyszerre cselekszik meggyőződésből és szerelemből: megelégeli a vaskalapos társadalom felőli megaláztatását, és enged a bankrabló (és talán terrorista) szerető iránti érzéseinek. Ő maga ritkán beszél (inkább róla beszélnek); passzivitása, majd néma dühe szól helyette.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.