Margarethe von Trotta pályája

Lányok a barikádon

Film

Minden A hetedik pecséttel kezdődött. Margarethe von Trotta addig talán nem bízott annyira a filmek politikai és művészi hatásában, de épp Párizsban volt a korai hatvanas években; jókor, jó helyen. Francia diáktársai viszik magukkal a Bergman-film vetítésére; őket már megérintette az újhullám. Mire a film véget ér, Von Trotta tudja, hogy a filmmel akar kezdeni valamit. 

Szerencséjére ekkoriban már a fiatal német film is ébredezik; ifjú férfi kollégái 1962-ben fogalmazzák meg az Ober­hauseni Nyilatkozatot és temetik el a papa moziját, ahogy tették előttük a franciák is. A termékeny közeg már formálódik, ám hősnőnknek beletelik néhány évbe, míg a maga ura lehet a kamera mögött.

Karrierjét színésznőként kezdi a német film jeles férfiúinak munkáiban: feltűnik Herbert Achternbusch (Sörkerti érzelmek; Sörharc), Rainer Werner Fassbinder (A dögvész istenei; Az amerikai katona), majd férje, Volker Schlöndorff filmjeiben is (Baal; A kombachi szegényember hirtelen gazdagsága; Ruth Halbfass erkölcse; Szalmaláng; Kegyelemlövés). A Baalban még elgyengülve hullik a karizmatikus és durva Fassbinder lábai elé, aki terhesen magára hagyja, de a Szalmaláng (1972) elváltként új életet kezdő Elisabethje már megelőlegez valamit a későbbi konok, öntudatos Von Trotta-i nőalakokból (e film forgatókönyvét már Schlöndorff-fal közösen jegyzi). A Kegyelemlövést (1976) Marguerite Yourcenar regénye alapján írja, és a fókuszt a reménytelenül szerelmes grófnőre helyezi (akit ő maga alakít). A dacos nőalak immár nem a férfiak szerelme között álló akadály, hanem tragikus hősnő, aki legalább annyira ragaszkodik eszméihez és a bolsevikok politikai ügyéhez, mint hűvös, könyörtelen imádottjához. A Katharina Blum elvesztett tisztességén (1975) már társrendezőként is dolgozik (bár a készítők eleinte vonakodtak feltüntetni a nevét, nehogy a női alkotó eltántorítsa a nézőket). Bár az ellenállás mikéntje és elfogadható mértéke addig is foglalkoztatja, ebben a filmben szinte tanmeseszerűen elmélkedik a témáról, igaz, még Heinrich Böll tollán keresztül. Böll eredeti regényében kikel az Axel Springer vezette jobboldali Bild Zeitung ellen, amely nemtelen módszerekkel és hangnemben támogatja az egyre önkényesebb német kormány keresztes hadjáratát a szélsőbaloldali terror (főként a Baader–Meinhof-csoport/Vörös Hadsereg Frakció) ellen. Az egyre mocskosabb módszerekhez folyamodó bulvármédia egy egyszerű bejárónőt (a bármikor robbanásra kész Angela Winkler alakítja) tesz tönkre, majd terel a baloldali radikalizmus útjára. Az őt zaklató újságíró megölésével fellázadó nő egyszerre cselekszik meggyőződésből és szerelemből: megelégeli a vaskalapos társadalom felőli megaláztatását, és enged a bankrabló (és talán terrorista) szerető iránti érzéseinek. Ő maga ritkán beszél (inkább róla beszélnek); passzivitása, majd néma dühe szól helyette.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.