rés a présen

„Lesz még filmem”

  • rés a présen
  • 2023. május 17.

Film

Patrovits Tamás animációsfilm-rendező, a Primanima Fesztivál igazgatója

rés a présen: Hány éve kezdted szervezni a BABtért?

Patrovits Tamás: 2016-ban kezdtük, akkor kaptuk meg kulturális és oktatási tevékenységre Budaörs városának egyik patinás, felújított épületét. A BABtér mára regionális kulturális központtá nőtte ki magát, amelyet körbeleng a vizuális kultúra kreatív légköre. Ezt minden hozzánk betérő megérzi.

rap: Hogyan működik jelenleg az intézmény?

PT: A BABtért mint befogadóhelyet a Prim­anima stábja működteti. A Primanima kezdetben „csak” egy nemzetközi animációs fesztivál volt, amelyre évek óta közel ezren látogatnak el. Az évi egyszeri fesztivál mellett a Primanima ernyője alá tartoznak az év közbeni szakköreink, nyári táborok, felnőtt művészeti előkészítők, a nemrég elkezdett online magazinunk, a Primazine, vagy grafikai műhelyünk, a Primanima Print House is.

rap: Május 19-én Szakítsd át a horizontokat! címmel vetítős nap lesz nálatok. Miről szól ez a program?

PT: A vetítés a Contemporary Animation Horizons nemzetközi kollázsfilmes workshop egyik első állomása, amelyet a ciprusi Animafest filmfesztivál szervezőivel közösen álmodtunk meg. A Filmarchívum által nemrég digitálisan restaurált magyar rövidfilmeket nézhetünk meg, például az egyik legnagyobb hazai mester, a 2004-ben elhunyt Reisenbüchler Sándor filmjeit. Az ő egész életműve a kollázsra épült, magazinok, művészeti albumok százait vagdosta szét, és helyezte a kivágott képeket új összefüggésbe a saját rajzaival. Elképesztően színes, mély, az emberért és környezetért aggódó pop-art alkotások ezek. Mellettük Reisenbüchler kollégáitól, szellemi örököseitől láthatunk egy-egy filmet, így Keresztes Dóra és Orosz István, Molnár Jacqueline, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta filmjeit, illetve az én egyik rövid animációmat vetítjük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.