rés a présen

„Lesz még filmem”

  • rés a présen
  • 2023. május 17.

Film

Patrovits Tamás animációsfilm-rendező, a Primanima Fesztivál igazgatója

rés a présen: Hány éve kezdted szervezni a BABtért?

Patrovits Tamás: 2016-ban kezdtük, akkor kaptuk meg kulturális és oktatási tevékenységre Budaörs városának egyik patinás, felújított épületét. A BABtér mára regionális kulturális központtá nőtte ki magát, amelyet körbeleng a vizuális kultúra kreatív légköre. Ezt minden hozzánk betérő megérzi.

rap: Hogyan működik jelenleg az intézmény?

PT: A BABtért mint befogadóhelyet a Prim­anima stábja működteti. A Primanima kezdetben „csak” egy nemzetközi animációs fesztivál volt, amelyre évek óta közel ezren látogatnak el. Az évi egyszeri fesztivál mellett a Primanima ernyője alá tartoznak az év közbeni szakköreink, nyári táborok, felnőtt művészeti előkészítők, a nemrég elkezdett online magazinunk, a Primazine, vagy grafikai műhelyünk, a Primanima Print House is.

rap: Május 19-én Szakítsd át a horizontokat! címmel vetítős nap lesz nálatok. Miről szól ez a program?

PT: A vetítés a Contemporary Animation Horizons nemzetközi kollázsfilmes workshop egyik első állomása, amelyet a ciprusi Animafest filmfesztivál szervezőivel közösen álmodtunk meg. A Filmarchívum által nemrég digitálisan restaurált magyar rövidfilmeket nézhetünk meg, például az egyik legnagyobb hazai mester, a 2004-ben elhunyt Reisenbüchler Sándor filmjeit. Az ő egész életműve a kollázsra épült, magazinok, művészeti albumok százait vagdosta szét, és helyezte a kivágott képeket új összefüggésbe a saját rajzaival. Elképesztően színes, mély, az emberért és környezetért aggódó pop-art alkotások ezek. Mellettük Reisenbüchler kollégáitól, szellemi örököseitől láthatunk egy-egy filmet, így Keresztes Dóra és Orosz István, Molnár Jacqueline, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta filmjeit, illetve az én egyik rövid animációmat vetítjük.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.