Amikor Sztupa és Troché, mint afféle geodéták, teodolittal bemérték a Parlament két tornyát a Batthyány térről, pontosabban a Bem rakpartról, még senki sem tudta, hogy mi a fenét akarnak. A járókelők kíváncsian bámulták a vasfiguránsokat, az NDK-ból érkezett turistacsoport több tagja (tucatnyi csitri az eladósor küszöbéről) úgy vélekedett, hogy alighanem filmet forgatnak, rejtett kamerával. A dolog teljes mibenlétére akkor derült fény, amikor a teodolit mögött álló Sztupa kézjelére a rendőrök végre megindították a forgalmat a felső rakparton. Elhúzott pár türelmetlen úrvezető, majd egy platós Zuk kanyarodott az "buda felé tartó 86-os busz megállója utáni - átmenetileg rakodás miatt lezárt - parkolóba. A kocsikísérő helyéről kiugró "mafa odaintette a figuránsokat (Domákot, Lutyit és Mrázt), hogy uccu, lehet nekiszakadni, lepakolni, Pintér Imre is kikászálódott a volán mögül, de úgy tűnt, nem nagyon akarózik neki beállni a rakodók közé. Mráz, aki, mint azt a Lenin-szobor elrablása óta tudjuk, szintén gépkocsivezető volt (hisz akkor ő vezette az egyik KRAZ 255B típusú katonai szállítójárművet), egyből tudta, mi a dörgés, odaugrott a Zuk-hoz, s lehajtotta a plató oldalfalát, majd rákiáltott Domákékra, hogy na, ugrás fölfele. Azok elkezdték legöngyölíteni a sötétzöld esővédő ponyvát, így láthatóvá lett a szállítmány. A szemközti Országház imént bemért tornyának kicsinyített, de méretarányos makettjei, amik persze így is megvoltak majd' négyméteresek, s a kerületük is derekasnak tűnt. Csupán az aljuk és a csúcsuk kiképzése tért el némileg az eredetitől. Alul úgy, hogy a rakpart kőfalához, illetve stabilan megálljon a szerkezet, a tetején pedig úgy, hogy egy ember minden különösebb balesetveszély nélkül fölléphessen rá. Míg a fiúk óvatosan leemelték a két tornyot, Troché rendületlenül udvarolt a lipcsei postaforgalmi főiskola növendékeinek, s nem vette észre, hogy az aluljáró felől Jancsó Miklós közeledik, Hernádi Gyula, Gyurkó László és Galkó Balázs társaságában. Ha nem vette, hát nem vette, menjünk tévézni.
Pénteken (2-án) ebédre megnézhetik a Filmmúzeumon nagyszerű szaktársaink (Carl Bernstein és Bob Woodward) kérlelhetetlen küzdelmét az igazságért Az elnök embereiben. Este kilenckor ugyanitt az Ollókezű Edward nyilván promója az új Johnny Depp-mozinak (Rumnapló). Tízkor lehet átkapcsolni az HBO-ra:A kidobóember egy 2008-as brit krimi a melósról, akinek ébredő energiáit nemtelen célokra használják rossz emberek.
Szombaton este hét órakor a Duna Tévé színházi közvetítése látszólag testidegen itt, de ha meghallják, hogy a Tom Jonesról van szó, megértenek mindent. Gazdag Gyula nyolcvanas évekbeli kaposvári rendezése nyilván maga volt a nagybetűs esemény akkoriban, állítólag a MÁV különvonatokat indított Budapestről, s kékharisnyában ingyen lehetett felszállni. A szépséges Sophie Western kisasszonyt Csákányi Eszter adja, Tomot pedig Spindler Béla. Nem, nem az a találós kérdésünk, hogy Tony Richardson 1963-as filmjében kik játszták e szerepeket (Susannah York és Albert Finney), hanem az, hogy hívták Spindlert a Kisvároscímű tévésorozatban. A nyeremények káprázatosak, a fődíj egy hét a Szovjetunióban, a második díj két hét, a harmadik díj három hét. Utána ugyanitt A mások élete. Éjfél után még mindig itt a Menekülők: angol-ír thriller, olyan arcokkal, mint Brian Cox vagy Damien Lewis, esetleg a Luther első évadában királykodó Steven Mackintosh: Ian, ne csinálja, kérem. A virágok gyermekei persze a Woodstockot választják ekkor a Filmmúzeumon.
Vasárnap a Duna még mindig nem lép tovább, rendületlenül nyomatja a briteket, este tizenegy után indul az Élet a Marson spin-offja, a Porrá leszünk. Előtte nyolctól van A rossz és a szép, Lana Turnerrel és Kirk Douglasszel. Éjfél után a Filmmúzeumon Alibi test (De Palma, Brian).
Kedden Párizsi blues (1961) az MGM-en, fél tíz előtt.
Szerdán pedig a nyolcvanas évek kvintesszenciája, este negyed tízkor a ViaSat3-on: pábábá bámm, Országúti diszkó!
Ennyi - mondaná bárki a villában.
