tévésmaci

Lovak a huszárdombon

  • tévésmaci
  • 2012. január 1.

Film

Amikor Sztupa és Troché, mint afféle geodéták, teodolittal bemérték a Parlament két tornyát a Batthyány térről, pontosabban a Bem rakpartról, még senki sem tudta, hogy mi a fenét akarnak. A járókelők kíváncsian bámulták a vasfiguránsokat, az NDK-ból érkezett turistacsoport több tagja (tucatnyi csitri az eladósor küszöbéről) úgy vélekedett, hogy alighanem filmet forgatnak, rejtett kamerával. A dolog teljes mibenlétére akkor derült fény, amikor a teodolit mögött álló Sztupa kézjelére a rendőrök végre megindították a forgalmat a felső rakparton. Elhúzott pár türelmetlen úrvezető, majd egy platós Zuk kanyarodott az "buda felé tartó 86-os busz megállója utáni - átmenetileg rakodás miatt lezárt - parkolóba. A kocsikísérő helyéről kiugró "mafa odaintette a figuránsokat (Domákot, Lutyit és Mrázt), hogy uccu, lehet nekiszakadni, lepakolni, Pintér Imre is kikászálódott a volán mögül, de úgy tűnt, nem nagyon akarózik neki beállni a rakodók közé. Mráz, aki, mint azt a Lenin-szobor elrablása óta tudjuk, szintén gépkocsivezető volt (hisz akkor ő vezette az egyik KRAZ 255B típusú katonai szállítójárművet), egyből tudta, mi a dörgés, odaugrott a Zuk-hoz, s lehajtotta a plató oldalfalát, majd rákiáltott Domákékra, hogy na, ugrás fölfele. Azok elkezdték legöngyölíteni a sötétzöld esővédő ponyvát, így láthatóvá lett a szállítmány. A szemközti Országház imént bemért tornyának kicsinyített, de méretarányos makettjei, amik persze így is megvoltak majd' négyméteresek, s a kerületük is derekasnak tűnt. Csupán az aljuk és a csúcsuk kiképzése tért el némileg az eredetitől. Alul úgy, hogy a rakpart kőfalához, illetve stabilan megálljon a szerkezet, a tetején pedig úgy, hogy egy ember minden különösebb balesetveszély nélkül fölléphessen rá. Míg a fiúk óvatosan leemelték a két tornyot, Troché rendületlenül udvarolt a lipcsei postaforgalmi főiskola növendékeinek, s nem vette észre, hogy az aluljáró felől Jancsó Miklós közeledik, Hernádi Gyula, Gyurkó László és Galkó Balázs társaságában. Ha nem vette, hát nem vette, menjünk tévézni.

Pénteken (2-án) ebédre megnézhetik a Filmmúzeumon nagyszerű szaktársaink (Carl Bernstein és Bob Woodward) kérlelhetetlen küzdelmét az igazságért Az elnök embereiben. Este kilenckor ugyanitt az Ollókezű Edward nyilván promója az új Johnny Depp-mozinak (Rumnapló). Tízkor lehet átkapcsolni az HBO-ra:A kidobóember egy 2008-as brit krimi a melósról, akinek ébredő energiáit nemtelen célokra használják rossz emberek.

Szombaton este hét órakor a Duna Tévé színházi közvetítése látszólag testidegen itt, de ha meghallják, hogy a Tom Jonesról van szó, megértenek mindent. Gazdag Gyula nyolcvanas évekbeli kaposvári rendezése nyilván maga volt a nagybetűs esemény akkoriban, állítólag a MÁV különvonatokat indított Budapestről, s kékharisnyában ingyen lehetett felszállni. A szépséges Sophie Western kisasszonyt Csákányi Eszter adja, Tomot pedig Spindler Béla. Nem, nem az a találós kérdésünk, hogy Tony Richardson 1963-as filmjében kik játszták e szerepeket (Susannah York és Albert Finney), hanem az, hogy hívták Spindlert a Kisvároscímű tévésorozatban. A nyeremények káprázatosak, a fődíj egy hét a Szovjetunióban, a második díj két hét, a harmadik díj három hét. Utána ugyanitt A mások élete. Éjfél után még mindig itt a Menekülők: angol-ír thriller, olyan arcokkal, mint Brian Cox vagy Damien Lewis, esetleg a Luther első évadában királykodó Steven Mackintosh: Ian, ne csinálja, kérem. A virágok gyermekei persze a Woodstockot választják ekkor a Filmmúzeumon.

Vasárnap a Duna még mindig nem lép tovább, rendületlenül nyomatja a briteket, este tizenegy után indul az Élet a Marson spin-offja, a Porrá leszünk. Előtte nyolctól van A rossz és a szép, Lana Turnerrel és Kirk Douglasszel. Éjfél után a Filmmúzeumon Alibi test (De Palma, Brian).

Kedden Párizsi blues (1961) az MGM-en, fél tíz előtt.

Szerdán pedig a nyolcvanas évek kvintesszenciája, este negyed tízkor a ViaSat3-on: pábábá bámm, Országúti diszkó!

Ennyi - mondaná bárki a villában.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.