Szektaszökevény

Sean Durkin: Martha Marcy May Marlene

  • - kg -
  • 2012. február 3.

Film

A szekta előtt Marthának hívták, a szektakeresztségben azonban a Marcy May nevet kapta. A Marlene amolyan szolgálati név csak, a szekta nő tagjai - sokan vannak, a szektavezér a fiatal lányok nagy barátja - mind egy kicsit Marlene-ek is.


Martha iszkol, ahogy csak a lába bírja, az első adandó telefonfülke alkalmával pedig a nővérét tárcsázza. Elfúló hangon motyogja a kagylóba: tessék őt megmenteni. A nővér jő, nem sokat kérdez, elég, hogy megkerült az elveszettnek hitt leányzó. Különben is, nagy a tóparti ház, lesz hely mindenkinek. Kell is a nagy tér, mert Martha hozza magával Marcy Mayt és Marlene-t is, a szektaszellem nem ereszt, jön föl a múlt, hasad a személyiség, túlórázik a tudatalatti, kísért a kommuna, huhog a bagoly, egyszóval kéne egy szakember.

A szakembert Sean Durkinnek hívják, azt, amit csinál, pedig úgy, hogy filmrendezés. Nem túlzás a titulus: aki ilyen sokat ígérően tud belekezdeni egy történetbe, aki ilyen kellemes feszültségbe tudja ringatni nézőit, és aki ilyen ügyesen hiteti el, hogy többet tud a hősnőjéről, mint amennyit meg is mutat, az letette a mestervizsgát. A hozsannák alapján kicsit talán több lett a filmbe belelátva, mint amennyi ténylegesen ott van, ámbár az sem kevés. Elizabeth Olsen emlékezetes alakítása és az erőteljes hangulatok elemelik a Martha Marcy May Marlene-t a szektákból szabadultakról szóló tévédrámák szintjéről, ám miután ilyen lendületesen elrugaszkodtunk, nem történik más, csak a színvonalas lebegtetés. Szintentartás folyik, szektaügyi ismereteink felfrissítése.

A Budapest Film bemutatója


Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.