Film

Hogyan lesz két, Amerika hátsó udvaraiból szalasztott 10 hónapos ebből Hagen, a Fehér Isten fenevada? Mundruczó Kornél filmjének amerikai kutyatrénerével Skype-on beszélgettünk a két sztár - Luke és Body - derűs farkcsóválása közepette.

Ha egy filmben morális dilemmát kívánunk teremteni, a legjobb téma a pedofília. Ha bátorítjuk az azonosulást a bántalmazott gyermek szüleivel vagy a tehetetlen, de elszánt nyomozóval, könnyen elérhetjük, hogy a néző szinte szomjazza a bosszút, de hamar az önbíráskodás dicsőítésének és a slasheresztétika túlhasználatának hibájába eshetünk.

Kokainmámorban pörögnek az apró alkalmi bűnöktől terhes hősök, s talán megmenekül a milliós szerencsejáték-tartozást felhalmozó gengsztercsemete is. Esetleg az elvonó szökevényei is új életet kezdhetnek.

A papa a filmtörténet leghíresebb vérszívója volt, a fiú hollywoodi mogulokkal harcolt, hogy megörökölhesse apja arcmását. A Lugosi v. Universal Pictures a show-business híres pere volt, mely egy hollywoodi celebritytörvény, a California Celebrities Rights Act elfogadásához vezetett.

Az Oscar-díjas Luc Jacquet a pingvinek után most az esőerdőket, pontosabban a fákat igyekszik a moziba vinni, nemcsak papírpohár formájában. A természetfilm viszont már csak ilyen "elmeséljük, mit látunk a képen" műfaj, és ez attól sem lesz hiperszenzációs narrációs technika, ha a képek esetünkben lélegzetelállítóak. Elég egyértelműen adódik az is, hogy keretnek a mesélés klasszikus típusát adjuk, csak a kandalló, fotel, nagypapi párosítás helyett itt fákon ücsörgő biológus (?), Francis Allé mesél.

A Vetíteni nem elég első részéből úgy tűnik, Kodolányi a BBS történetének izgalmas pillanatát kiragadva hagyományos filmtörténeti doksit készített. "Beszélő fejes" megszólalásokkal mesélnek az egykori szereplők arról, miként imbolyogtak a három T "tűrt" kategóriájának alsó és felső határa között.

Ez is valami ultraliberális izé lehet, akárcsak a szólásszabadság, hogy mostanában a mesék főgonoszait is meg kell érteni; pfuj, minő luciferi megdicsőülés ez, arcpirító deviancia, jöjjenek a buszok vidékről, tüntessünk a Demóna ellen, vagy ha nem megy, B tervként ráküldhetnénk a harci turulokat.

A film alapját képező sikerkönyv magának a 20. századnak kíván ún. görbe tükröt állítani. Kissé lökött, különösebben csak a robbantások iránt érdeklődő, ám hosszú életű hőse hagyván sodortatni magát az eseményekkel, bejárja a világot: egy sivár svéd faluból indulva a spanyol polgárháborún, az atombomba megszületésén, a Gulagon és a párizsi '68-on, majd a hidegháború lezárásán át érkezik meg egy másik sivár svéd faluba - egy bőröndnyi pénzzel, bűnbanda elől menekülvén.

A modern tündérmese fogalmának egyfajta értelmezését manapság a 20. század nagy hercegnői életpályáinak megéneklése nyújtja. Egy átlagember élete valahogy összefonódik egy királyi dinasztia sorsával, ami nagyon drámai, de kevéssé átélhető bonyodalmakat szül.

A világ legnagyobb Vivian Maier-kollekció tulajdonosát és a Vivian Maier nyomában című film készítőjét Chicagóban értük el telefonon.

Az összeesküvés-elméletek specialistájaként tartják számon, de a The Untold History of the United States című dokumentumfilm-sorozatában meglepő alapossággal elemzi az Egyesült Államok birodalmi viselkedésének mintázatát. A háromszoros Oscar-díjas rendező a San Sebastian-i Filmfesztiválon fejtette ki történelmi nézeteit.

Egy döbbenetesen elfeledett intézmény, a filmarchívum helyzetéről beszélgettünk.