Interjú

„Még mindig fehér a rendező”

Császi Ádám rendező, Horváth Kristóf színész, Wieland Speck színész-rendező

Film

A Háromezer számozott darab című új magyar filmben nehéz sorsú roma fiatalok mesélik el az életüket, s történeteikből egy keménykezű fehér rendező készít színdarabot. Az előadást meghívják egy német színházi fesztiválra, a társulat szürreális utazása pedig számtalan kérdést vet fel a rasszizmusról, a reprezentációról és magáról a művészetről is. Ezekről beszélgettünk az alkotókkal.

Magyar Narancs: A film egyik jelenete az idióta újságírókat parodizálja, ugyanakkor a filmjük reprezentációjához aligha kerülhető meg a sajtó. Íme, itt vagyunk. Milyen sértő kérdésekkel kellett korábban szembesülniük?

Horváth Kristóf: A legidegesítőbb talán az, hogy ugyanazokat teszik fel nekünk újra és újra – nem látok fejlődést. Pár nappal ezelőtt az egyik filmben dolgozó cigány kollégámtól például megkérdezték, tapasztalt-e már valamilyen típusú diszkriminációt. Ilyet egy kisebbségitől nem kellene kérdezni, hiszen annyira nyilvánvaló a válasz. Mégis, ha ezt szegezik nekem, azt érzem, bizonygatnom kell egy többségi társadalomba tartozónak, hogy igen, az országban jelen van a rasszizmus. Hát nem egyértelmű? Biztos, hogy ő is volt már tanúja ilyesminek. Meséljen inkább ő!

Császi Ádám: A film nagyjából olyan hatást váltott ki, amilyet vártunk: feldühítette a roma közösséget és feldühítette azokat a fehéreket is, akik előbbiek megmentőjének tartják magukat. Épp az volt a célunk, hogy megkérdőjelezzük a kisebbségekkel, és elsősorban a saját magunkkal szemben támasztott előfeltevéseinket. A nézők többsége nem gondolja magáról, hogy rasszista – mégis, a filmet nézve sokan érezhetik kényelmetlenül magukat. Fehérként mindent ilyen pozícióból nézel, így gyakorlatilag minden sztereotípiává válik. Ezt igyekszik tudatosítani a mozi: nincs olyan, hogy fehérként ne sztereotípiákat láss, a többségi társadalom tagjaként ez az alapbeállításod, így értékelsz mindent.

Horváth Kristóf: Ez nem mindenki számára egyértelmű. Van a filmben egy mondat, amely szerint azért akartam cigány lenni, hogy mindig legyen egy kifogásom. Ezzel is csak egy sztereotípiát jelenítettünk meg, de van, akinek nem esett le a dolog: az egyik interjúban például arról faggattak, hogyan használják a származásukat kifogásként a cigányok. Közben épp az a lényeg, hogy valami olyan alapján ítélnek meg, amit én nem választottam. A mondat alapvetése egy hamis állítás, hiszen a cigányság nem választható, mégsem ez szúr szemet, a nézők gond nélkül továbbgondolják a nekik jobban tetsző narratívát, akár azon az áron is, hogy közben szemet kell hunyniuk egy logikátlanság felett. Ez a jelenség pedig a hétköznapjaink részévé vált.

MN: A film bemutatja, hogy kamerát ragadni vagy színpadra lépni már eleve privilégium. Hasonlóan kivételezett helyzetnek számít viszont, ha valaki be tud ülni a moziba, hogy megnézze mondjuk, a Háromezer számozott darabot.

Horváth Kristóf: Az első lépés szerintem felismerni, hogy milyen hatalmas a távolság közted mint néző, és azok között a hátrányos helyzetű emberek között, akikről a film szól. De ez a fajta hierarchia mindenhol jelen van a társadalmunkban, nem csak a romák és nem romák között. Amikor a diákjaimmal foglalkozom, akkor például én állok felettük a ranglétrán, azért, mert idősebb vagyok, tapasztaltabb, vagy azért, mert én vagyok a rendező, a foglalkozás vezetője. Az a fontos, hogy tisztában legyek ezzel az aszimmetrikus helyzettel, és olyan biztonságos légkört teremtsek, ahol mindenki számára visszajelezhetők a kényelmetlen érzések, és van lehetőség a változtatásra.

Császi Ádám: A film igyekszik felhívni a figyelmed a kiváltságos pozíciódra, arra, hogy egy kényelmes székben ülve mozizol – ez azért fontos, mert mind szerepeket játszunk. Ha a társadalom domináns részébe tartozol, akkor aszerint játszol, ha a kisebbségbe, akkor pedig aszerint. Ugyanígy tudatosítanom kellett a kiváltságos szerepemet a próbák és a forgatás során. Rendezőként privilegizált helyzetben vagyok, erre pedig reflektálnom kellett, és amennyire csak lehet, be kellett vonnom a szereplőket az alkotás folyamatába, ennek ugyanolyan fontos célnak kell lennie, mint magának a művészeti sikernek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.