Mijazaki Hajao mágikus világa

Mintha már jártunk volna itt

Film

Környezetvédelem, háború- és erőszak-ellenesség, a technológiai fejlődés keltette gyanakvás, erős női hősök, ellentmondásos figurák és lassan folyó történet. Áttekintjük a japán Disney-nek is nevezett alkotó pályáját, hogy lássuk, miért téves ez a titulus.

A fiú és a szürke gém – Mijazaki Hajao leg­újabb filmje – már a bemutatója előtt azzal borzolta a filmes szakma és a közönség idegeit, hogy a stúdió semmilyen reklámanyagot nem hozott nyilvánosságra. Nem közöltek összefoglalót a történetről, nem árulták el a szinkronszínészek nevét, nem mutattak képeket a filmből, sőt még előzetest sem adtak ki. Értékelhetnénk ezt egy csavaros, fordított pszichológiát alkalmazó PR-fogásnak, gondolhatnánk, hogy ezzel a titokzatossággal kívánják fokozni a film iránti érdeklődést, vagy tűnhet szimplán egy önmaga művészi nagyságában fürdő alkotó branderősítő hóbortjának. Esetleg ez a gesztus már önmagában egy állásfoglalás – és önazonos lépés. Mijazaki a lehető legkisebb mértékben sem próbálja befolyásolni a nézőit. Nem határozza meg a film „mondanivalóját”, nem emeli ki hőseinek lényeges tulajdonságait vagy a sztori fontos momentumait. Hagyja, hogy a közönsége szabadon kószáljon a világában és maga fedezze fel azt, találja meg, amit ő és a csapata elrejtett, no meg azt is, amiről nem is álmodtak, hogy ott van. Ugyanebben a szellemben épült a stúdió múzeuma is, ahol nincs ajánlott haladási irány, a hely mottója: „Tévedjünk el együtt!”

A japán alkotó szerint a film intim műfaj. Hiába ülnek a nézők egymás mellett a moziban és néznek ugyanarra a vászonra, mindenkinek személyes, senki máséhoz nem hasonlítható képe, értelmezése van arról, mit is lát. A filmjeiben sem magyarázkodik. Minden alkotása olyan, mintha egy nagyobb történetfolyam közepébe érkeznénk, ahol mindenki más tisztában van a szabályokkal, a világ működési elveivel, és nekünk magunknak kell kitapogatni ezeket, felfedezni azt, hogy mi miért van. Ez grandiózussá és időtlenné teszi alkotásait. A nyugati típusú történetmeséléshez, az eleje-közepe-vége sztorikhoz szokott közönség hiába várja, hogy valaki elmeséli neki, hogy mi miért történik, kiről mit kell gondolni, és a szereplőink hogyan éreznek. Ezt rábízza a fantáziánkra. S Mijazakit nem zavarja, ha nem arra a következtetésre jutunk, mint ő.

A hetvenes–nyolcvanas években bemutatott filmjei már világosan megmutatják fontos témáit és jellegzetes elbeszélésmódját. S az sem véletlen, hogy az általa alapított Studio Ghibli filmjei az utóbbi években lettek ilyen népszerűek: Mijazaki megelőzte a korát.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.