rés a présen

„Néhány utcányira”

  • rés a présen
  • 2023. december 19.

Film

Salamon András filmrendező

rés a présen: A Zsidó Budapest 150 ünnepi rendezvénysorozat programján mutatták be az 1944 című kisfilmedet. Mi a története?

Salamon András: A holokauszt témájával először a 2001-es Elveszett család című dokumentumfilmben foglalkoztam, aztán a 2007-es Meséld el című rövidfilmben – amely bejárta a világ fesztiváljait, s később középiskolai tananyag lett –, majd ismét egy rövidfilmben, a 2015-ös Indifference-ben. Ezek a munkák mindig úgy kezdődtek, hogy nekiültem a családi archívumnak, és lemerültem a nagyszüleim által végigjárt pokol bugyraiba. Így történt ez az 1944-re készülve is, amikor a ravensbrücki és a penigi koncentrációs táborokat megjárt Sári nagymamám dokumentumai között kutattam, mert épp egy erőteljes szöveget kerestem a filmszínész diákjainknak. A filmben elhangzó monológ Kiss Sándorné naplójából származik, akiről mindössze annyit tudok, hogy Sárival volt egy táborban, és hazaérkezése utáni címe a II. kerület, Rómer Flóris utca 39. volt.

rap: Miért a „színházias” formát választottad?

SA: A filmben szereplők Cserhalmi György, Thuróczy Szabolcs és Kerekes Vica által vezetett filmszínészosztály hallgatói. Amikor nekiálltunk a munkának, még csak két hónapja jártak a suliba. Minden instrukcióm arra irányult, hogy ne játsszák el mindazt, amit elmondanak, csak jelenítsék meg: hagyják, hogy majd a nézőben keletkezzen a hatás. A közös munkánk során végig a filmszínészet sajátos igényeit próbáltuk szem előtt tartani; az arcközeli képek brutális kifejező erejét, amit a Kulesov-effektussal is igyekeztem illusztrálni. Ez a nagyon visszafogott filmnyelvi apparátus, amellyel elmeséljük – életre keltjük – Kiss Sándorné naplóját, azért volt izgalmas számomra, mert a színészektől is, az operatőröktől is, a vágótól is azt kértem, hogy találjuk meg azt a hajszálvékony határvonalat, ami a fikció és a doku között húzódik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.