Interjú

„Ön is protestáns?”

Léa Seydoux színész

Film

A franciák nemzetközi sztárja volt már Bond-girl, kék hajú melegikon és immár A feleségem története Lizzyjét is kipipálhatja. Zoomon beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Lizzy és Störr kapitány története azzal kezdődik, hogy a kapitány megfogadja: elveszi azt a nőt, aki először belép a kávéházba. Miért megy hozzá ilyen könnyedén Lizzy?

Léa Seydoux: Miért is ne? Mi másról álmodhattak akkoriban a nők, mint hogy jön egy férfi, és elveszi őket feleségül. Ugyanakkor Lizzy frivol nő, aki szabadságra vágyik. Küzdöttem ezzel az első, kávéházi jelenettel. Volt valami, amit nem értettem, miközben forgattuk. Van, hogy újra meg újra elolvasol egy jelenetet a forgatókönyvben, de csak nem tudod elképzelni. És épp Lizzy frivolitásával nem voltam igazán tisztában. Amikor forgattuk, nem értettem, most, hogy láttam a filmet, már értem. És ezt bánom. Jobb is lehettem volna. Frivolabb.

MN: A film nagy, szenvedélyes ágyjelenete nagyon más, mint amilyeneket például az Adéle életében láthattunk. Sokkal nagyobb például a távolság a testek és a kamera között…

LS: Szerintem nagyon szép ez a távolság.

MN: Ma már az ún. intimacy coordinator segíti a színészek munkáját egy-egy szexjelenet felvétele előtt.

LS: Nekem sosem volt szükségem erre. Semmi gondom azzal, amit a kamera előtt csinálnom kell, de az fontos, hogy a felvétel után visszanézzem a jelenetet a monitoron. Tudnom kell, mi és hogyan látszik, fontos, hogy én mondjam ki az utolsó szót, hogy mi és mennyi látszódjon a testemből.

MN: Bernardo Bertolucci azt mondta, hogy az Utolsó tangó Párizsban hírhedt szexjelenete előtt csak ő és Marlon Brando tudták, mi fog történni, Maria Schneidert nem avatták be.

LS: Ez úgy, ahogy van, szörnyű. Borzalmas. Egy ilyen helyzetben az ember megalázva érzi magát. Remélem, ez a hozzáállás meg fog változni, de abban az időben sokan így csinálták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.