Film

Őrült boldogság

  • 2017. február 19.

Film

A zárt intézetből szökős filmeken belül külön zsánernek tekinthető az ideg- és elmegyógyintézetek elszabaduló lakóinak a kinti világban megélt kalandjait taglaló művek sora. Ezeknek van jellemző expozíciója (amelyben a leendő főhős sérültnek és életképtelennek mutatkozik odabent), bonyodalmuknak jellemző kibontakozása (orrba vágja a hőst a valóság odakinn). Van általános jellemfejlődés (a kihívások előhozzák a hős képességeit), van jellemző kibontakozás (problémákat sikerül az új vagy újra felébresztett képességek segítségével megoldani) s végül van sztenderd tanulság (a két világ közötti határvonal bizonytalan, az ún. normalitás csak afféle sérülékeny status quo). Ezt kapjuk Paolo Virzì filmjében, szóról szóra, képről képre.

A kényszeres hazudozó és az érzelmi traumát követő depresszióban szenvedő, szuicid páciens kettőse ideális párosítás ahhoz, hogy alakjuk köré történetféleséget (persze megint road movie-t) kerekítve a fenti dramaturgiai masinéria működésbe hozható legyen. Ők a harsány és a hallgatag, a vidám és a komor, az élelmes és az esetlen. Hol harmóniában, hol veszekedve bukdácsolnak egyikük megoldatlanul maga mögött hagyott élethelyzetéből a másikuk fel nem dolgozott traumájának helyszínére. Túl sok, túl színes, dumás, fordulatos, érzelmes ez is, mint Virzì filmjei általában, ám a két remek színésznő, Valeria Bruni-Tedeschi és az igazi főszerephez talán először jutó Micaela Ramazzotti (a rendező felesége) brillírozva hozzák a különféle hangulatok és defektusok ezer színét jutalomjátékra szerfelett alkalmas szerepükben.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.