Film

Parázs a szívnek

  • Gera Márton
  • 2018. február 25.

Film

Az valóban dicséretes tett, ha egy rendező mindenféle állami támogatás nélkül, függetlenként rakja össze a filmjét, csakhogy régóta tudjuk, hogy nem a fecskék csinálják a nyarat; egy-egy ilyen akció még nem hoz magával automatikusan jó mozit. Így van ez most is, a Parázs a szívnek hiába indul ígéretesen, jó zenével és kedves dialógusokkal, ha kábé negyed­óra múlva kiderül, hogy a hazai romantikus vígjátékok legismertebb hibáit megint sikerült elkövetni.

Ha túltennénk magunkat a vékonyka cselekményen (a kezdő színész beleszeret a fiatal doktornőbe, de az életben semmi sem megy egyszerűen, főleg akkor nem, ha az ifjú Rómeó érzelmileg labilis, és alkoholizálni/füvezni/próbákról ellógni is szeret), még találhatunk is szerethető pillanatokat. Ám az alkotók valamiért kötelezőnek érezték, hogy telepakolják a filmet tökéletesen inkonzisztens, látomásos jelenetekkel, amelyekből csupán annyi derül ki, hogy a jellemfejlődés valahogy kimaradt ebből az egész hacacáréból. Aki például holmi motivációkra vágyik, s szeretné megérteni, hogy a korábban fád doktornő miért rohan semmi perc alatt hősünk karjába, hát, nagy gondban lesz.

Vannak persze kellemes meglepetések is, Szabó Erikának kifejezetten jól áll a vászon, Bezerédi Zoltánt újfent jó nézni az apáskodó, keménykedő színházigazgató szerepében, csak hát ezek parányi részsikerek, és nem fedik el a megmagyarázhatatlanul sok érthetetlen, furcsa víziókkal teli jelenetet, a komolyabb témák – így a párkapcsolaton belüli erőszak – kezelése pedig félúton megreked.

Forgalmazza a CameoFilm

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.