magyarnarancs.hu: Mi indított arra, hogy létrehozd a petíciót?
Erdélyi Tamás: Egy személyes csalódás. A nyár közepén azt vettem észre, hogy egyre kevesebb a feliratos film a magyar mozikban. A petíció saját felmérésnek indult, kíváncsi voltam, hányan szeretnének még hozzám hasonlóan feliratos filmeket nézni. A kitűzött cél 1000 aláírás volt, ami kb. 26 óra leforgatása alatt összejött. Most tartunk 6700 körül, és az érdeklődést látva határidő helyett a tízezer aláírást jelöltem meg új célnak. (A petíció itt, a kezdeményezés Facebook-oldala pedig itt található – a szerk.)
magyarnarancs.hu: A terv szerint az aláírásokat eljuttatod a petícióval a forgalmazóknak.
ET: Igen, ebben a petícióban megfogalmazzuk a kérdéseinket, amelyekre szeretnénk elfogadható válaszokat és konkrét számadatokat kapni. Én eleve nem értek egyet azzal, ahogy a forgalmazók felmérik a szinkron iránti igényt. A nézőszámra hivatkoznak, de ez számomra nem tiszta: ha például bemutatnak egy filmet 9 moziban szinkronosan és egyben feliratosan, akkor a feliratossal nyilván kevesebb pénzt fognak keresni. Ha azt az egy feliratos kópiát ráadásul eldugják a világ végére, például a MOM Parkba, akkor nem fog odautazni a feliratos filmért, aki nem a mozi közelében lakik. A nézőszám mellett rengeteg olyan befolyásoló tényező van, amit nem vesznek számításba.
magyarnarancs.hu: A mozik digitális átállásával jelentősen megnövekedett a mesterkópia előállításának költsége, ezért a forgalmazók a biztos sikerfilmeket leszámítva csupán egy darab mesterkópia elkészítését engedhetik meg maguknak. A legtöbb filmet így csak szinkronosan vagy csak feliratosan vetítik. Bálint Péter, az UIP Duna ügyvezető igazgatója szerint a forgalmazó cégek nem vállalhatnak kultúrmissziót.
| ||
ET: Attól, hogy a forgalmazók profitorientált cégek, még foglalkozhatnának azokkal, akikből lényegében élnek. Ezek a kérdések már sokszor felmerültek, de mindig kikerülik a választ. Azt mondják, nem éri meg feliratos filmeket vetíteni, és a téma ezzel le is van zárva. De ha a művész- és rétegfilmeket forgalmazó Cirko-Gejzír ki mer állni amellett, hogy támogatja a filmeket, és igenis értéket és kultúrát közvetít, akkor ez egy másik forgalmazótól is elvárható lenne. Egy olyan kampányt sem láttam például, ami kiemelné a feliratos filmek előnyeit. Egy filmnek szerves része az eredeti hang. Szinkronizáláskor nagymértékben csorbul a színészek játéka és a rendező által megálmodott koncepció. Módosulnak a szóviccek, csökken a lehetőség, hogy az adott nyelven külföldi kifejezéseket vagy helyes kiejtést lessünk el. Nagyon örülök, hogy októberben a Gravitáció csak feliratosan kerül mozikba: tudomásom szerint ez az első olyan 3D-s film, amit feliratosan vetítenek IMAX-ben is. Nem hiszem, hogy ez a petíciónak köszönhető, de bízom benne, hogy a forgalmazók is le akarják mérni a feliratos filmek iránti érdeklődést.
magyarnarancs.hu: Mondják azt is, hogy Magyarország szinkronnemzet.
ET: Az utóbbi 30-40 évben ráneveltek minket a szinkronra. Nem tanultunk meg rendesen feliratot olvasni, és rengetegen azért választják a szinkronos verziót, mert nem tudják követni a feliratot, ezért nem is tudnak szórakozni. Az Aeonflux blog statisztikája szerint kezd visszatérni az a tendencia, hogy minden filmet szinkronizálnak. Négy-öt éve futószalagon tolják a szinkronokat, és egyre silányabb a minőség, hiába állítják az ellenkezőjét a forgalmazók. Ugyanazt a 40-50 szinkronhangot halljuk állandóan, ami sokszor ront a filmélményen. A nagy szinkronszínészeink is kihalnak lassan: régen a szinkronszínészek eggyé váltak a szereplőkkel, a külföldi színészekkel, mintha ők is ott lennének a vásznon és játszanának. A mai szinkronszakmánál nem érzem ugyanezt.
magyarnarancs.hu: Egyes felmérések szerint a felirattal, eredeti nyelven nézett filmek segítenek a nyelvtanulásban, fejlesztik a nyelvérzéket.
ET: Nem vagyunk rászoktatva a feliratra, az olvasásra, ezért nem is beszélünk olyan jól idegen nyelveket sem. Nem feltétlenül a moziban tanul az ember, de a nyelvkészség fejlesztése kellemes következménye lehetne a feliratos filmeknek. A petícióban hivatkozott EU-bizottsági felmérés szerint is hátul kullogunk e tekintetben. Svédországban az emberek 80-90 százaléka tökéletesen beszél angolul, és ott mindent feliratosan vetítenek. De ne feledkezzünk meg a halláskárosultak ügyéről sem: a tévéadókat törvény kötelezi arra, hogy feliratot biztosítsanak a halláskárosultaknak, viszont a moziban ennek semmi nyoma nincs. Miért nem támogatjuk a mozit ebből a szempontból?
magyarnarancs.hu: Te miben látod a helyzet megoldását?
ET: Az egyik opciót Bálint Péter vetette fel: ha a forgalmazók támogatást kapnának arra, hogy feliratos kópiákat is bemutassanak, kötelességük lenne foglalkozni a dologgal. De nem értem, miért tőlünk várja azt, hogy kiharcoljuk ezt a támogatást. Mi átlagemberként harcolhatunk a jogainkért, de sokkal nagyobb súllyal esne latba, ha a forgalmazó keresné meg az illetékeseket.
magyarnarancs.hu: Felmerült, hogy a kezdeményezésnek nem lehet eredménye, mert a feliratos filmekre jegyet váltó nézők „nem érik el a kritikus tömeget”.
ET: Én már azt eredménynek látom, hogy beszélünk róla. Nem számítottam arra, hogy a mozik mostantól csak feliratos filmeket fognak játszani. A forgalmazók a szinkronnal próbálják visszacsábítani az embereket a mozikba, szerintük ezáltal kevesebben fognak letölteni. Én viszont pont az ellenkezőjét tapasztalom: az emberek inkább letöltik a filmeket eredeti nyelven, ezért is virágzik a kalózfelirat-kultúra. A digitális átállással kapcsolatban ígérték, hogy feliratkánaán lesz, lehet majd szinkront és eredeti hangsávot váltani, de egyelőre ebből sem lett semmi. Szerintem másfajta szemléletre lenne szükség, hogy megtanuljuk eredeti nyelven élvezni a filmeket. Mi lenne, ha mostantól csak feliratos filmeket játszanának a mozik? Akkor senki nem járna többet moziba?
magyarnarancs.hu: Kevesebben járnának, ami a forgalmazóknak és a moziknak is bevételkiesést jelentene.
ET: Azért járnak kevesebben – világszinten – moziba, mert nem játszanak jó filmeket. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy az utóbbi tíz évben hány olyan film ment a moziban, aminek normális volt a forgatókönyve. A filmek minőségétől függ, mire ülnek be az emberek, nem a szinkrontól.
magyarnarancs.hu: További tervek?
ET: A Gravitáció kapcsán szervezünk flashmobokat. Lesz közös mozizás, és ha van rá igény, a későbbiekben is lehet hasonló megmozdulásokat szervezni. De ez a petíció nem mozgalomnak indult. Sokan azt hiszik, egy civil szervezet vagy marketingcsapat áll mögöttünk. Pedig csak én vagyok és pár segítő ember, és amennyit lehet, kihozunk a petícióból. Amíg van iránta érdeklődés, addig megéri foglalkozni vele, mert ha eredményt érünk el, az nemcsak nekem lesz jó, hanem másoknak is, akik érdekeltek ebben az ügyben.
