Rendes szülők gyereke nem radikalizálódik

  • -borz-
  • 2016. november 7.

Film

Nem a fenét!

Kimondva, kimondatlan, megvan a véleményünk a szülőkről, akiknek a gyereke dzsihadistának állt. El tudjuk képzelni, miket hallhatott otthon a hitetlen (dekadens, romlott, haldokló, kirekesztő stb.) Nyugatról a feltehetően munka nélküli (segélyből, bűnözésből élő, fanatikus stb.) családjában. Rendes szülők gyereke nem radikalizálódik. Jasna Krajinovic Az üres szoba című, a Verzió filmfesztiválon bemutatandó filmje akkorát üt ezen az előítéleten, hogy a fal adja a másikat. Ha jobban meggondoljuk, ugyanezzel az erővel azt is kijelenthettük volna: rendes család gyereke nem keveredik rossz társaságba (nem szippantja be szektás vallási közösség, nem lesz drogos stb.). Nem a fenét. De jó esély van arra, hogy a veszélyes és veszélyeztetett kamaszkorral együtt ezt is kinövi. Ha túléli. Csak éljük túl.

false

Saliha szappanoperába illő mintacsaládban, polgári módban él férjével és négy gyerekével Belgiumban, mígnem a legnagyobb fiú, a 19 éves Sabri szó nélkül lelép Szíriába, hogy három és fél hónap múlva halálhírét vegyék.

Sokféle módja van a gyásznak. Az intelligens, karizmatikus Saliha azt választja, hogy szervezője és szószólója lesz egy csoportnak, amelyben hozzá hasonló szülők keresik az igazukat, és próbálják megakadályozni, hogy más családok is erre a sorsra jussanak. Még egy pofon az előítéleteinknek, hogy a körben meglepően sok az őshonos francia, belga, holland keresztény szülő. És nem egy mesél arról, hogy bejelentette a hatóságoknak, hová, mire készül a megborult ifjú, volt, aki a gép indulási idejét is megadta, mégsem tettek semmit.

Ahogy az átmosott olajdollárokból pénzelt beszervező hálózatok – lánglelkű hitszónokok, toborzó weboldalak, szállítók – ellen sem lépnek fel hatékonyan. Olyannyira nem, hogy amikor Saliháék egy parlamenti meghallgatás, sajtónyilatkozatok, iskolákban végzett felvilágosítómunka nyomán viszonylagos ismertségre tesznek szert és elkezdenek halálos fenyegetéseket kapni, el kell költözniük, mert nem tudják megvédeni őket.

A film végén ott állunk a török–szír határon, bámulunk a semmibe, és rendkívül nyugtalanító gondolatok forognak a fejünkben.

Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, 2016. november 8–13., Budapest

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.