A múlt csütörtökig elég menő volt stand-up komikusnak lenni, aztán megérkeztek a hírek a világ legmenőbb stand-uposáról, és lehervadt a mosoly a Louis CK-rajongók képéről. A miénkről is. Irigyeljük a múlt csütörtöki kritikaírókat, nekik még nem kellett ezzel számolniuk, amikor párhuzamot vontak a The Big Sick (hagyjuk már a rögtönzött szerelmet!) című amerikai romkom és Louis agyondicsért tévésorozata, a Louie között: igen, mindkettő ugyanonnan indul és ugyanoda érkezik, a stand-uposok világába, és mindkettő hőse a saját életével játszik; erősen önéletrajzi minden. Ezúttal egy Kumail Nanjiani nevű pakisztáni-amerikai komikus alakít egy Kumail nevű pakisztáni-amerikai komikust, de amikor Kumail Kumailja lejön a színpadról, egy nagyon is jól nevelt vicces-romantikus valamibe gyalogol bele. Louis Louie-ja ennél jóval mélyebbre ment, de felejtsük el az összehasonlítgatást, mert még elmegyünk a lényeg mellett. A The Big Sick ugyanis tökéletesen játssza ki az olyan standard vígjátéki helyzetekben rejlő poénokat, mint a „stand-upos és lány találkozik”, a „stand-upos és lány egymásba szeret” és a „stand-upos és lány szakít”, és az olyan kevésbé vígjátéki fordulatokkal is remekül bánik, mint a „lány kómába esik” és a „fiú a kórházban megismerkedik exe szüleivel”. Igen, tudjuk, kutyával, gyerekkel, kómával minden eladható, de a The Big Sickben minden klappol, a poénoktól a szívszaggatásig, Kumail nagyon pakisztáni családtagjaitól (csupa remek alakítás), Kumail szerelmének nagyon amerikai családtagjaiig (csupa remek alakítás).
Forgalmazza a Vertigo Média
