"Rólam már mindent el tudnak képzelni" - David Cerny szobrász

Film

1986-ban az akkor tizenkilenc éves cseh művész néhány barátjával manifesztumban közölte a nagyvilággal: tervei között szerepel, hogy gazdag és híres lesz. A csoport pár év múlva feloszlott, Cerny viszont mára elérte célját. Az Európai Tanács brüsszeli épületében kiállított műve miatt - melyben a tagállamokkal kapcsolatos sztereotípiákat figurázta ki - megjegyezte a nevét például a bolgár kormány: tiltakozásuk nyomán a guggolós vécéként ábrázolt ország képét le kellett takarni. A huszonhat fiktív, különböző nemzetiségű művész nevében elkészített mű, az Entropa modellje pár napig a budapesti Epreskertben volt látható. A "Bohémia lázadójának" nevezett művész a megnyitóra saját kisrepülőgépével érkezett.

1986-ban az akkor tizenkilenc éves cseh művész néhány barátjával manifesztumban közölte a nagyvilággal: tervei között szerepel, hogy gazdag és híres lesz. A csoport pár év múlva feloszlott, Cerny viszont mára elérte célját. Az Európai Tanács brüsszeli épületében kiállított műve miatt - melyben a tagállamokkal kapcsolatos sztereotípiákat figurázta ki - megjegyezte a nevét például a bolgár kormány: tiltakozásuk nyomán a guggolós vécéként ábrázolt ország képét le kellett takarni. A huszonhat fiktív, különböző nemzetiségű művész nevében elkészített mű, az Entropa modellje pár napig a budapesti Epreskertben volt látható. A "Bohémia lázadójának" nevezett művész a megnyitóra saját kisrepülőgépével érkezett.

*

Magyar Narancs: Nagyon sok botrányos munkája van. Az egyik korai kiállításán olyan helyzetet teremtett, hogy a nézők nem tudták hányás nélkül végignézni, de szélsőségesen indulatos visszhangja volt annak a művének is, ahol Szaddám Huszein mása lebeg formaldehidben. Szándékosan provokálja a nézőket?

David Cerny: Nem hiszem, hogy lennének nézőim. Nézőik a rocksztároknak vannak. Majd minden kérdésnél megmondom, hogy eddig körülbelül hányszor válaszoltam rá. Erre körülbelül kétszázszor.

MN: Rendben. Akkor mit szól ahhoz, ha most befejezzük, és készítek egy álinterjút - ahogy ön is hamisított az Entropa esetében?

DC: Semmi kifogásom ellene.

MN: Semmiképpen sem állíthatja, hogy a legtöbb munkájának ne lenne igen erős politikai vonatkozása. Az ismertségét meghozó korai köztéri munkáiban sok humor is volt. Ilyen a négy lábon "menekülő" Trabant (Quo Vadis?, 1990) vagy a Prága központjában álló második világháborús emlékmű, egy szovjet tank rózsaszínűre festése 1991-ben.

DC: Az a tank az én generációm számára az 1968-as bevonulást jelentette. Hiába szelídítettem meg a megszállók harci járművét, az orosz követség nyomására a hadsereg lefestette zöldre. A parlament néhány tagja aztán visszafestette pinkre.

MN: Mi, magyarok irigykedtünk önökre a csengettyűs forradalmukért, meg egy kicsit Václav Havelért is. Olyan vidám, ironikus népnek tűnnek.

DC: Amikor 2000-ben egy kiállításra feldolgoztam a cseh történelmet, az aprólékosan kidolgozott jelenetek közé valóban bekerültek kedvesek is: a Rolling Stones tagjaival poharazó Havel vagy Hrabal a sörözőben. De ne feledje, hogy itt volt Teresienstadt is, a maga szörnyűségeivel. Tudja, mit adott Csehország a világnak? A gázkamrákban használt Zyklon-B gázt. (A gázt többek között a csehországi Kolínban állították elő - a szerk.) Készítettem is egy fiktív terméksorozatot erre emlékezve: csinos kis "elgázosító" spray-ket, természetesen a felhasználók igényeinek megfelelően más-más nyelven és dizájnnal.

MN: Van ennek a cseh történelmi sorozatnak bármi köze az Entropához?

DC: Nagyjából annyi a közös bennük, hogy azt is én találtam ki.

MN: Formailag az Entropa a 1995-ben készült Kits-sorozat folytatása.

DC: Igen, a modellsorozattal kapcsolatban van. Ugyanúgy a mozaikként szétdarabolt, kitördelhető részekből álló gyerekjátékok formáját követi. A legelőször készült nagyméretű csomagokban volt összeszerelhető Jézus Krisztus, Éva, de megerőszakolt halott nő is. Ebből nőtt ki a S-o Pauló-i Biennálén bemutatott Standing artist, az álló művész bronzszobra, mellette egy állványon pedig ott lógtak a testrészei.

MN: A prágai Futura Galéria oldalfalánál két óriási, előrehajló "ember" hátsó fele látható. A kis létrán felmászva a néző az "ánuszukban" egy-egy videofilmet nézhet meg. Pontosan mit is lát?

DC: Ez a munka 2003-ban készült. A prágai modern művészeti múzeum igazgatója és Václav Klaus kásával eteti egymást, miközben a We Are The Champions szól. Egyik szereplő sem örült a dolognak.

MN: Ön nem nagyon kedveli a cseh köztársasági elnököt. Mit szólt a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos bonyodalmakhoz?

DC: Nehéz eset, mert Václav Klaus egy buzi. Sok homoszexuális barátom van, úgyhogy ez nem a legjobb szó. Emellett egy állat. De ez nem menti fel őt. Bízzunk benne, hogy Európa képes lesz megszabadulni ettől a szenilis idiótától, s valamilyen módon rákényszeríti, hogy írja alá a nemzetközi szerződést (interjúnk október 27-én készült, amikor még nem lehetett biztosan tudni, hogy a cseh elnök aláír-e vagy sem - a szerk.). A jelenlegi állás szerint és cseh állampolgárként a szerződés mellett vagyok, azzal együtt, hogy ha Hollandiában élnék, akkor nem biztos, hogy annak a pártján állnék, hogy a nemzeti kormányok olyan sok hatáskört és jogkört átadjanak egy központi irányításnak. De a cseh viszonyokat ismerve támogatom.

MN: Valóban annyira megosztja a társadalmat a Benes-dekrétum?

DC: Nem hiszem. Klaus nacionalista, aki ha nem tud mást, akkor előhúzza ezt a kártyát, amelynek szerintem már nincs értelme és tartalma sem. Igyekszik az országot abba a helyzetbe hozni, hogy Oroszországtól ismét maximális függőségbe kerüljön. Hogy miért, azt nehéz megmondani. És erre bármilyen, még a legpopulistább eszközt is felhasználja. Elmehetne a riogatással odáig is, hogy a liszszaboni szerződés aláírásával a cigányok bekerülnek a parlamentbe. Alapvetően bármire képes, mert pszichopata. És mindenek mellett még russzofil is.

MN: Azért vannak önnek teljesen politikamentes munkái is.

DC: Igen, például a kedvencem, a Metálmorfózis Észak-Karolinában. Időnként elmegyek oda, és üldögélek mellette. Ez egy hatalmas mozgó szökőkút, amely egy emberi fejet formáz. A fej több mint negyven vízszintes idomból áll, amelyek különböző irányokban és viszonylag gyorsan mozognak. Egyébként meg lehet nézni az interneten is: egy webkamera folyamatosan közvetíti.

MN: Egy 1994-es kiállításán, ahol egészen pici szobrokat állított ki, szerepelt egy mű, egy kétágú hímvessző, melynek végén emberfejek voltak. 2003-ban a Prágai Nemzeti Színház homlokzatára egy óriási, maszturbáló figurát tervezett, amelyből víz folyt volna, a következő évben pedig elkészült az a szökőkút, amelyen két férfialak egy Csehországot ábrázoló medencébe pisil. Van a pénisznek valamilyen kitüntetett szerepe vagy különleges jelentősége a művészetében?

DC: Nem hiszem.... Van egy óriásira növelt pisztolyokból álló sorozatom is, mégsem gondolom, hogy fegyverbuzi lennék. Vagy itt vannak a "falra mászó", hatalmas bébiszobraim, ennek alapján már pedofil lennék? 1991-ben kiállítottam a Sztálin-szobor alatt talált csontokat és koponyákat - de nekrofil sem vagyok.

MN: Nemrégiben mégis egy olyan képernyős-hangfalas, interaktív szökőkút tervéről nyilatkozott, amely harminc darab, közszereplők nevét viselő és bronzból készült falloszból fog állni.

DC: ", hát az csak egy vicc volt. A sivár belpolitikai helyzetre utaltam ezzel, na meg adtam egy kis témát a cseh újságíróknak. Az ötlet széles körű ismertsége mutatja, hogy rólam már mindent el tudnak képzelni. Még várom a cseh parlament tiltakozó jegyzékét.

MN: 1999-ben készítette el Csehország védőszentjének ironikus szobrát, a Szent Vencel döglött lovon című művet. Magyarországon ebben az időben tombolt a Szent István-kultusz; szinte minden településnek jutott egy-egy (legtöbbször minősíthetetlen kvalitású) patetikus szobormű. Befogadóbb volna a cseh közeg, hogy ki lehetett egy ilyen művet köztéren állítani?

DC: Számomra a publikum néhány barátomat jelenti. Nem hiszem, hogy a szélesebb közönség befogadóbb lenne. Ezt a szobrot ugyanúgy tönkre akarták tenni, mint a pisilős munkát - de mivel az magánterületen, egy luxusvendéglő udvarán áll, rendőrök védték meg a szkinhedektől. Amikor a még a Vencel téren volt fellógatva, nemcsak parlamenti képviselők, hanem egy csomó magánember is panaszt tett ellene. Annak idején elég sok felirat került a mű mellé - olyasmik, hogy "neked kellene itt lógni helyette".

MN: Mégis tény, hogy Prágában jegyzett turistalátványosságok a művei.

DC: Igen, ezt én is észrevettem.

MN: És örül neki?

DC: Hülye lennék, ha nem tetszene.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.