Interjú

„Sosem szavaztam rá!”

Maria Schrader rendező, színész

Film

Színészből lett rendező, az Unorthodox – A másik út direktoraként Hollywoodban is leadta a névjegyét. A hamarosan mozikba kerülő Én vagyok a te embe­red német rendezőjével beszélgettünk.

Magyar Narancs: Új filmje kis híján egy klasszikus love story, csak itt a nő nem egy férfiba, hanem egy robotba szeret bele.

Maria Schrader: A novellában, amelyen a film alapul, a gép azt teszi, amit a gépek szoktak: fellázad, hogy felszabadítsa magát. Harc, pusztítás, halál lesz a vége. Mi csavartunk egyet a műfajon: mi lenne, ha a nő-robot kapcsolatban a robot lenne a civilizáltabb fél? Mi lenne, ha flörtölési technikákat is tudna a gép? Ez már komikusan hangzott. Van egy jóképű férfi, aki nem férfi, hanem robot, tulajdonképpen egy bébi ártatlanságával, aki a tökéleteset akarja nyújtani a nőnek. Vajon ki viselkedne egy vakrandin furcsábban? A robot vagy az ember? Ezzel kezdődik a film. És elmegyünk a romkomok felé. A harmincas-negyvenes évek klasszikus hollywoodi komédiái lebegtek a szemem előtt. Az időtlen úriember alakja. Egy Jimmy Stewart-, Cary Grant-féle gentleman, akit mintha skatulyából húztak volna elő. Egy vonzó férfi. A klasszikus hollywoodi érából alighanem a Párducbébi a kedvencem Granttel.

MN: Az Én vagyok a te embered előtt Deborah Feldman Unortodox című regényéből rendezett tévésorozatot. Feldman Brooklyn szatmári zsidó közösségében, egy nagyon zárt világban nőtt fel, a könyvében erről az életről és a közösséggel való szakításáról ír. Gondolom, ahogy a könyvet, úgy a sorozatot sem fogadták lelkesen a brooklyni haszidok?

MS: Tudom, hogy vannak, akik látták a sorozatot, de sosem vallanák be. És tudom, hogy sok mélyen vallásos ember szerette. Számomra az volt a szép ebben a munkában, hogy nem ajtókat zártunk be, sokkal inkább ajtókat nyitottunk ki. Sok visszajelzést kaptunk szerte a világból, sokan éreztek együtt a történet szereplőivel. És nem csak a főszereplővel, a közösséget elhagyó Estyvel. Semmiképpen sem az előítéleteseket akartuk megerősíteni az előítéleteikben, akik meg vannak győződve róla, hogy tudják, milyenek, hogyan élnek a nagyon vallásos zsidók.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.