Interjú

„Sosem szavaztam rá!”

Maria Schrader rendező, színész

Film

Színészből lett rendező, az Unorthodox – A másik út direktoraként Hollywoodban is leadta a névjegyét. A hamarosan mozikba kerülő Én vagyok a te embe­red német rendezőjével beszélgettünk.

Magyar Narancs: Új filmje kis híján egy klasszikus love story, csak itt a nő nem egy férfiba, hanem egy robotba szeret bele.

Maria Schrader: A novellában, amelyen a film alapul, a gép azt teszi, amit a gépek szoktak: fellázad, hogy felszabadítsa magát. Harc, pusztítás, halál lesz a vége. Mi csavartunk egyet a műfajon: mi lenne, ha a nő-robot kapcsolatban a robot lenne a civilizáltabb fél? Mi lenne, ha flörtölési technikákat is tudna a gép? Ez már komikusan hangzott. Van egy jóképű férfi, aki nem férfi, hanem robot, tulajdonképpen egy bébi ártatlanságával, aki a tökéleteset akarja nyújtani a nőnek. Vajon ki viselkedne egy vakrandin furcsábban? A robot vagy az ember? Ezzel kezdődik a film. És elmegyünk a romkomok felé. A harmincas-negyvenes évek klasszikus hollywoodi komédiái lebegtek a szemem előtt. Az időtlen úriember alakja. Egy Jimmy Stewart-, Cary Grant-féle gentleman, akit mintha skatulyából húztak volna elő. Egy vonzó férfi. A klasszikus hollywoodi érából alighanem a Párducbébi a kedvencem Granttel.

MN: Az Én vagyok a te embered előtt Deborah Feldman Unortodox című regényéből rendezett tévésorozatot. Feldman Brooklyn szatmári zsidó közösségében, egy nagyon zárt világban nőtt fel, a könyvében erről az életről és a közösséggel való szakításáról ír. Gondolom, ahogy a könyvet, úgy a sorozatot sem fogadták lelkesen a brooklyni haszidok?

MS: Tudom, hogy vannak, akik látták a sorozatot, de sosem vallanák be. És tudom, hogy sok mélyen vallásos ember szerette. Számomra az volt a szép ebben a munkában, hogy nem ajtókat zártunk be, sokkal inkább ajtókat nyitottunk ki. Sok visszajelzést kaptunk szerte a világból, sokan éreztek együtt a történet szereplőivel. És nem csak a főszereplővel, a közösséget elhagyó Estyvel. Semmiképpen sem az előítéleteseket akartuk megerősíteni az előítéleteikben, akik meg vannak győződve róla, hogy tudják, milyenek, hogyan élnek a nagyon vallásos zsidók.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.