Tévésorozat

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Hvang Dong Hjok: Nyerd meg az életed (Squid Game)

Kritika

Marx Károly munkásságának egyik kevéssé ismert nüansza, hogy a mester előszeretettel használta a vámpirizmus metaforáját a kapitalizmus működésének leírására. 

Korai írásaiban, de A tőkében is gyakorta él ezzel a hasonlattal, több ponton részletezi, hogyan szívják a nagytőkések a munkásosztály vérét, hogyan válik a kizsákmányolt munkaerő a kapitalizmus életadó vérévé, és hogyan esnek áldozatul a mohó vérszívásnak még a gyermekek is.

A kapitalizmus érett fázisában már az is világos, hogy amikor már nem marad szikkadtra szívható új terület, akkor a rendszer elképesztő találékonysággal tágítja saját határait: ha kell, befelé fordul, a test, a viselkedés és az érzelmek felé, vagy a föld mélyét és az addig védett természeti kincseket nyitja meg az (újra)szipolyozás előtt. Ha már vámpírokról van szó, arra is jól emlékezhetünk, hogy Jona­than Harker, a gyanútlan ingatlanügynök szabad akaratából lép be Drakula kastélyába Bram Stoker regényében, hogy aztán rövid úton vacsora váljék belőle. Hvang Dong Hjoknak a Netflixen világhódító útjára indult sorozata a vámpírtematika e két távoli és látszólag független szálát fonja össze. Csak épp az ő zöld tréningruhába öltöztetett, kapitalizmustól kiszipolyozott szereplői nem Drakula kastélyába lépnek be szabad akaratukból, hanem egy gumicukorszínű, halálos játéklabirintusba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.