Szabadúszók

  • Novák Edit
  • 2013. március 1.

Film

A jó Malót sűrűn kísérti a múlt: itt egy lángoló autó felvillanó képe, ott egy riadt tekintetű kisfiú, akinek a szeme előtt ölik meg az apját. S aki aztán - atyja szelleme és emléke előtt tisztelegve, továbbá követvén az apáról fiúra szállás elvét, hogy az ide illő további klisékről már ne is szóljunk - maga is rendőrnek állt. Legalább fele olyan jó szeretne lenni, mint amilyen az elhalt volt fénykorában. Azt akarja, hogy tiszteljék, s harcba indul az utca bűnei ellen... Ám elvégezvén a rendőrakadémiát, apja egykori társának különleges egységébe kerül, ahol csak golyózápor, gyászzene és rút korrupció várja. Nem meséljük tovább, hősünk válaszúthoz ért.

Végül is elég durva, kíméletlen és helyenként kétségkívül izgalmas film kerekedik a forgatókönyvírók asztalára kiborított közhelykupacból. Magasból felvett nappali és éjjeli felvételek a nagyvárosról, villódzó fények, pirosló égbolt, és persze az ilyenkor ugyancsak elmaradhatatlan, egyre sebesebben száguldó felhők, sejtelmes filmzene: 50 Cent és Robert de Niro magabiztosan hozzák, amit megszoktunk tőlük, s az már csak hab a tortán, hogy állítólag Curtis James Jackson alias 50 Cent életútja és a film története sok rokon vonást mutat. Így a művész színészként a saját élményeiből meríthetett. ", ez alighanem szó szerint így lehetett, csakhogy a lényegen mit sem változtat: a vizuális gyorsbüfék eme ékessége éppen csak annyival akarja különbnek mutatni magát a Deákné filmvásznánál, amennyire a külvilág elvárja tőle. Egy egész kicsikével, amennyivel általában mindenki beéri.

Forgalmazza a Select Video

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”