Interjú

„Felváltva ástuk a gödröt”

Nagy Borús Levente filmrendező

Film

Három év alatt két rövidfilmet és egy játékfilmet készített – mindegyiket állami támogatás nélkül. Utóbbi, az Éger egy nagyrészt monológokból álló dráma, két gyerekkori jó barátról szól, akik hosszú idő után ismét találkoznak, ez pedig nem csak az ő életüket, de a körülöttük lévő emberekét is felkavarja. A rendező a monológokhoz fűződő viszonya mellett vallott lapunknak arról is, hogyan lehet nagynevű színészeket meggyőzni egy független filmre, és milyen érzés Víg Mihállyal sörözni egy hideg pesti utcán.

Magyar Narancs: Az Éger előzménye a Tantrum című 2021-es rövidfilm, amelyben a Nagy Zsolt alakította Károly ad elő egy háromnegyed órás monológot. Annak bemutatójakor azt fejtegette, hogy egy másik rövidfilmben bemutatja majd Károly barátjának szemszögéből is a történetet. Miért lett végül nagyjátékfilm belőle?

Nagy Borús Levente: A történetet még 2020-ban írtam, az abban szereplő három monológ alkotja most az Éger gerincét. Kezdő rendezőként, a járvány közepén még nem nagyon reménykedhettem egész estés játékfilmben. A forgatókönyvvel felkerestem Nagy Zsoltot és megkérdeztem, hogy érdekelné-e valamelyik szerep. Tetszett neki a könyv, a szerepek közül pedig Károly felé húzott, ám ez egy nagyobb munka, tehát ingyen nem tudta vállalni. Keresnem kellett egy producert. Itt jött képbe a Vertigo Média, akiket még korábbról ismertem: meggyőzte őket az ötlet, és azt mondták, ha Nagy Zsolt vállalja, akkor támogatják a projektet. A koronavírus és az anyagi lehetőségek miatt viszont le kellett szűkítenünk a fókuszt, ezért úgy döntöttünk, megcsináljuk a film első felvonását: ebből lett a Tantrum. Úgy voltunk vele, hogy meglehet, sosem lesz folytatása, de ez a kisfilm önmagában is kerek egésznek tekinthető. Egy nap alatt leforgattuk, vetítették néhány lokális fesztiválon, majd felkerült az HBO streaming platformjára. A közönségtalálkozókon Zsolttal elhintettük, hogy akár folytatnánk is a történetet, ezzel akartuk felkelteni az érdeklődést. Aztán amikor tavaly egy újabb rövidfilm, a hagyományosabb felépítésű Diszfória után a Vertigónál felvetődött, hogy most már következhetne egy nagyjátékfilm, úgy döntöttünk, térjünk vissza a Tantrum eredeti ötletéhez – ebből született az Éger.

MN: Nagy Zsolt monológja most Kálid Artúrhoz került. Az ő hangját szinte mindenki ismeri, ám főszerepekben alig láthattuk.

NBL: Kálid Artúr mellőzése a magyar filmgyártás kisebb tragédiája. Az Éger készítésekor oda kellett figyelnünk, hogy a film önmagában és a Tantrum folytatásaként is megállja a helyét – ráadásul Zsolt figuráját, Károlyt sem akartuk egy az egyben újraalkotni a kisfilm után, ezt segített áthidalni Artúr. Az ő monológját Zsoltéhoz hasonlóan egy snittben rögzítettük. Az operatőröm segítségével alkotott térkép alapján, előre megtervezett módon és ritmusban háromszor-négyszer is felvettük a jelenetet, de még a Tantrumnál is hosszabb lett, több mint egy óra. Mi viszont nem akartunk egy Megfojtott virágokat csinálni három és fél órás játékidővel, így kénytelenek voltunk megvágni félórásra.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.