Film

Született gengszterek

  • - kg -
  • 2013. április 7.

Film

Ha Al Pacino régi, nagy múltú rockbanda lenne, most tartana a harmadik (az első kettőnél nem is azt mondtuk, hogy soha, csak azt, hogy egy kicsit vége, de nem örökre) búcsúkoncertjénél.

És hát, tudjuk jól, hogyan zajlik, amikor egy hajdani szupergrupp megereszkedett tagjai elkezdik játszani a régi slágereket, és erőteljesen önmagukra emlékeznek. Al Pacino ugyanazt csinálja már egy ideje, aki tehát Pacinóra megy, az már jó ideje az Egy Színész Mind Felett című one man show-ra fizet be, melyben egy Al Pacinóra sokban hasonlító viaszbáb harcol a múló idővel, minden alkalommal önmagát hozva ki győztesként. S bár a 73 éves színész valóban nem egy szupergrupp, azért most nyom egy szupergruppit; a steaket véresen, a barátságot régimódian, az inget pedig kigombolva kedvelő gengszter (Pacino) mellett fellép a sofőrülésbe egyenesen az elfekvőből visszahuppanó huncut nyugdíjas (Alan Arkin), a lazaságot mint jól szabott öltönyt viselő harmadikként pedig Christopher Walken lazázik egy nagyot az ecsettel és pisztollyal is maradandót alkotó cool szépkorú szerepében. Az időskorban elkövetett gengszterkedés az a színésznek, mint a lassú számok blokkja a sokszorosan búcsúzó zenekarnak: kötelező elem, egyszersmind a férfias elérzékenyülés magasztos órája. Ha pedig minderre napfelkeltekor, lassított felvételen és Jon Bon Jovi balladisztikus kísérete közepette kerül sor, az akkora plusz a rajongóknak, mintha az Al Pacino Tribute Band koncertjén maga Al Pacino is elénekelne egy nótát Al Pacino emlékére.

Az ADS Service bemutatója

Mint Al Pacino-emlékfutam: 


 

 

 

 

Mint film:


Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”