Teljesen szabad kezek - José Cura operaénekes

  • .
  • 2010. június 17.

Film

rés a présen: Úgy tudom, igen korán kezdtél gitározni és zongorázni. Hogyan kötöttél ki aztán az operaéneklésnél? José Cura: Gitározással kezdtem, majd később elkezdtem komponálni és vezényelni. Természetesen mindig énekeltem, de profi énekessé a túlélési okok miatt lettem. A nyolcvanas években Argentína a sokéves katonai elnyomás után kezdett újjáéledni. Hatalmas volt a kulturális válság, és zeneszerzőként vagy karmesterként ezt túlélni szinte lehetetlen volt.

rés a présen: Úgy tudom, igen korán kezdtél gitározni és zongorázni. Hogyan kötöttél ki aztán az operaéneklésnél?

José Cura: Gitározással kezdtem, majd később elkezdtem komponálni és vezényelni. Természetesen mindig énekeltem, de profi énekessé a túlélési okok miatt lettem. A nyolcvanas években Argentína a sokéves katonai elnyomás után kezdett újjáéledni. Hatalmas volt a kulturális válság, és zeneszerzőként vagy karmesterként ezt túlélni szinte lehetetlen volt.

rap: A művészetedben van valami kapcsolat a klasszikus opera és az argentin zene között?

JC: Nincsen.

rap: Melyek voltak a kedvenc szerepeid? És kik voltak a legjobb partnerek?

JC: Az összes szerep kedvenc szerep, és minden partnerem nagyszerű. Úgy értem, nem vállalnék olyan szerepet, amit nem igazán szeretek, mert az hazugság volna a közönség felé - ez nem azt jelenti, hogy a szerepben mindig pozitív figurát alakítok, inkább színházi értelemben véve érdekes figurát -, és nem állnék olyan kollégával egy színpadra, akit nem tisztelek. Tehát amikor engem a színpadon látnak, tudhatják, hogy szeretem azt a szerepet, amit alakítok, és azokkal az emberekkel szeretem csinálni, akik ott állnak mellettem.

rap: Arról vagy híres, hogy mindig megleped a közönséged valamivel. Például egyszerre énekelsz és vezényelsz a színpadon.

JC: Nem mindig teszem ezt, csak néhány különleges koncerten és különleges alkalmakkor. Mindez nem olyan bizarr, mint ahogy azt az emberek gondolják. Senki nem lepődik meg, ha egy zongorista játszik és vezényel egyszerre, akkor miért kellene meglepődni egy énekes esetében? Egy énekes keze ráadásul teljesen szabad.

rap: Zeneszerzőként is számon tartanak. Manapság is írsz zenét?

JC: Amikor nem énekeltem annyit, akkor sokat komponáltam. Most viszont nincs rá időm. Utolsó szerzeményem egy dalciklus, amit Neruda verseire komponáltam. 2007-ben mutatták be.

rap: Milyen programmal érkezel a Veszprémi Ünnepi Játékokra július 30-án, ahol a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával, Mario de Rose vezényletével énekelsz?

JC: Operaáriákkal és duettekkel természetesen. Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy megoszthatom a színpadot barátommal, a nagyszerű énekesnővel, Komlósi Ildikóval.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.