Maszatolt a boltos, az orvos és patikus is, meg a parasztok. A nyulak ellen, mondta Sztupának az egyikük. De ez nem magyarázat a csikaszokra, szólt vissza Sztupa, de rögtön meg is kapta, dehogynem magyarázat! Félnek, a nagyobbja nekimegy a kutyának, kisborjúnak is - tudniillik, a nyulak nagyobbja. Troché épp kezdett volna kételkedni, amikor végre a Napsugár kisvendéglő elé értek, s meglátták, hogy nyulak jönnek ki az ajtón; hangosak voltak és kicsit bizonytalannak tűnt a járásuk, bárki azt mondaná, hogy matarészegnek mutatkoztak. Közelebbről nézve csupa híres nyúl volt, Sztupa felismerte Nyúl Pétert és Nyúl Bélát, Nyuszkó Gyuszkót és még Nyuszi Benjámint is, őt inkább a kis kék kabátkájáról. Volt velük egy ötödik is, Katonák nyúl. Mint a neve is mutatta, marcona alak. A felszolgálónő az ajtóban igyekezett rendbe szedni magát, s úgy tenni, hogy az utca lázasan meszelő léhűtőinek minden olybá tűnjék, mintha minden a rendes üzletmenet szerint menne. A nyulak rázendítettek valamire, Katonák nyúl volt a leghangosabb, de az is jól hallatszott, ahogy Nyúl Béla szellent egy vastagot. Az emberek csak elmélyülten meszeltek, ám a szemük sarkából a kapujukat méregették, ha meg kell ugrani, hol nyerhetnek leggyorsabban egérutat. Sztupa és Troché megálltak a Napsugár kisvendéglő előtti téren, s belenéztek a közelgő nyulak pofájába. Nyúl Péter odalépett egy parkoló autóhoz, letette a tetejére a csehóból nagyvonalúan kihozott poharat, volt is tán még valamicske ital benne, de ő csak beleejtette a csikket. Nyuszi Benjámin lassan elkezdte lehúzni a kis kék kabátkáját, arra mindig nagyon kényes volt, egyszer egész Hegyeshalomig üldözött egy menyétfalkát, mert azt hitte, hogy ellopták tőle, pedig csak az anyja rakta be a mosásba. Tévézzünk.
Pénteken (18-án) veszélyes bűnözőkkel hoz minket össze a sors, jó lesz vigyázni, az MGM éjjel fél tizenkettő körül kezdi el Arthur Penn 1967-es filmjét, a Bonnie és Clyde-ot. Nevezetteket Faye Dunaway és Warren Beatty játsszák el - a maguk kétségkívül szimpatikus módján. A csaj tizenkilenc volt, a srác alig több mint húsz, amikor találkoztak. Volt négy jó évük utána, amit jobbára menekülve töltöttek, meg persze gyilkolva, rabolva. Clyde huszonöt volt, Bonnie huszonhárom, amikor Sailes városka határában Frank Hamer texasi rangerei és a louisianai rendőrök gyakorlatilag kásává lőtték őket és tésztaszaggatóvá a kocsijukat. A Bonnie és Clyde-ot Magyarországon először a Filmmúzeumban vetítették, a Kiskörúton. Nagy siker volt. Amikor lettek kereskedelmi tévék, viszonylag gyorsan előszedték, de addigra már jócskán lejárt a szavatossági ideje: kásává lőtte az idő.
Szombaton este tízkor a Cinemax elkezdi a Copper - A törvény ára című széria második évadát, ami több okból is szerencsés fordulat. A BBC Amerika-sorozata a polgárháború utáni New Yorkban játszódik, s a főszereplője természetesen egy veterán, ami persze nem nagy kunszt, hisz minden szereplő valahogy a háború áldozata. A Copper jó cím, de Magyarországon mindenhez hozzá kell írni valamit, amiben benne van a törvény szó. A magyar címadás bűnügyi fronton több mint törvénytisztelő, egyenesen fetisiszta. Mi természetesen a szerepe szerint is német vendég művésznőt adó Franka Potentét szeretjük benne a legjobban, meg persze minden másban is őt.
Szerdán még lesz egy 1969-es film az MGM-en, este tízkor a Vidáman, vidáman. A suttyó felmegy Chicagóba, és csupa vidám dolog esik vele, egyebek mellett találkozik az épp dekadens korát élő Melina Mercourival, ami kétségkívül remek lehetőség. De tévézni gagyi.
