tévéSmaci

Visszajöhetsz, jó farkas!

  • tévésmaci
  • 2015. február 17.

Film

Amikor Sztupa és Troché kiültek a Batthyány térre, annak tényleg volt némi öregszaga. A rakpartot leválasztó kőkorláton lógázták ugyan a lábukat, mint a fiatalok, de Sztupa például mindig hozott magával egy ülőpárnát, olyan kis laposat, hogy föl ne fázzon, vagy kényelmesebben üljön, s Troché is valami rettenetes viharkabátban érkezett, még nyáron is. Tényleg, mint két öregapám, mondogatta Ómafa.

Az is egy nyári alkalommal történt, Trochén tehát viharkabát, Sztupa alatt ülőpárna, hogy egyszer csak növekedésnek indultak a rézvitézek. Sztupa és Troché ugyanis azért ücsörögtek a Batthyányn, mert szemben, az Országház két tornyán ácsorgó rézvitézeket tartották szemmel. Nyugis elfoglaltság volt, egészen addig, amíg a két megfigyelt el nem kezdett növekedni, mert ahogy nőttek, úgy a súlyuk is gyarapodásnak indult, ami elég rossz hatással volt a karcsú tornyokra, amin a két dagadék álldogált – elkezdtek összemenni és oldalirányban kitüremkedni e tornyok, s egy hosszú percig úgy nézett ki a Parlament, mint valami hagymakupolás templom, egy eltorzult Vaszilij Blazsennij-székesegyház. De aztán egyszerűen megadták magukat, s ripsz-ropsz, leomlottak. Sztupa csak annyit mondott, az áldóját! Annál jobban káromkodtak viszont a rézvitézek, akik így talajt vesztvén a lábuk alól, kénytelenek voltak szégyenszemre beleugrani a Dunába. Mondjuk, ez meg sem kottyant nekik, mert addigra már oly nagyra nőttek, hogy maximum kötésig ért nekik az egyébként szokatlanul magas vízállás. Te, Sztupa, rozsdásodik a réz? – kérdezte Troché, legalább annyira ártatlan pofával, mint amikor elemistaként úgy oldotta meg a számtanháziját, hogy ilyeneket kérdezett Sztupától: mondd, Sztupa, öt meg hat az ugye harminckettő? Nem, te barom, tizenegy. És Troché beírta a kockás füzetébe a jó eredményt. Most is ilyen választ kapott, patina, bazmeg, patina. Milyen platina, Sztupa? Közben a rézvitézek ütlegelni kezdték egymást a Dunában.

A téren ekkor már nagy tömeg sereglett össze, s vadul találgatták, hogy most akkor játszásiból verekednek-e, vagy valami régi számlát igyekeznek lerendezni. Menjünk tévézni!

Pénteken (16-án) mi is beugorhatunk a Dunára, mint holmi facér rézvitézek, este tizenegy előtt ugyanis kezdődik az El Paóban nő a láz. Ez a Bu­ñuel egy közismert szélhámos volt ugyan, papokkal és szamarakkal kereskedett, meg vécés csészékkel, de akkor is hétszentség, hogy ez a világ egyik legjobb filmcíme, bár én a Kéjnő Kaliforniába készült jobban szeretem, de azt valamiért nem adja a Duna Tv. Még azt mondanám, hogy pikkjük van Rittre, de a többi tévé se adja. Van Egy lányról is film kábé ugyanakkor az egyesen, de a gengszterek már egy órája A sebhelyesarcút nézik a Story 4-en.
A gengszterek nem értenek a filmekhez.

Szombaton sem érünk partot, maradunk a Dunában, mint egy lerobbant kétéltű városnéző busz. Délben A rejtelmes sziget lesz a hetvenes évek elejéről Omar Shariffal Némó kápitánó szerepében. Utána Az örökös: Sinkovits és Latinovits orkánovits kabátban szerepelovits végig az 1969-es filmovitsot, valamikor Délutánovits Zoltán. Este meg A balek bosszúja lesz Belekkel, vagy Bourvilovits Lajossal.

Vasárnap Vérgyilkosok a híres testvérek írói korszakából a ViaSat3-on éjfél előtt. Slykarate.

Hétfőn Nobel végakarata svéd krimibe foglalva az HBO-n, este tizenegy után. A Mad Maxből lesz most némi újrázás az egyre mindentudóbb Tom Hardyval, ezért tolja most a rongyos régit a Film+ ugyanekkor. Kilenc után volt a Coolon A bombák földjén.

Kedden Ginger és Fred kilenc után a Dunán. Nem minden arany tehát, ami Fellini. Azt vágják, hogy múlt kedden az Édes életet adta a csatorna, rögtön Anita Ekberg halála után? De már hetekkel előbb ott volt a rádióújságban, hogy lesz. Önök szerint is ki ölte meg az Anitát?

Szerdán tényleg jön Balázsovits Lajos, nem gondolták volna, mi? Fényesovits szelek bántanak engemet az m3-on este tizenegy után. Énekelje hát mindenki velem, hogy bimm-bamm, az ágyú szól, jer’ ide hát! Mert ez a világ legjobb filmje! Csak semmi tévé!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.